Vissza
HirX.roHirX.ro
AI Összesített HírÁltalános9 órája

Az EU bírósága elmarasztalta Magyarországot az embercsempészek büntetésének enyhítése miatt

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor a szabadságvesztésüket töltő embercsempészek büntetését automatikusan reintegrációs őrizetre változtatta. A 2023-as szabály alapján az elítélteket szabadon engedték és kiutasították; a rendelkezés 2025. augusztus 19-i hatályon kívül helyezéséig 2525-en részesültek ebben. Az Európai Bizottság szerint a szabályozás az illegális bevándorlás büntetlenségének rendszerszintű kockázatát teremtette, és veszélyeztette az uniós migrációs és határellenőrzési politikák hatékonyságát.

• Az Európai Unió Bírósága helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy Magyarország nem biztosított hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket az embercsempészetért elítélteknek.

• A 2023-ban elfogadott kormányrendelet az embercsempészet vagy annak kísérlete miatt kiszabott szabadságvesztést automatikusan „reintegrációs őrizetre” változtatta. Az érintetteknek szabadulásuk után 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarországot, és büntetésük idején nem térhettek vissza.

• 2025. augusztus 19-én hatályon kívül helyezték a rendeletet, addig azonban 2525 elítéltet engedtek szabadon az intézkedés alapján.

• A bíróság szerint az intézkedés nem volt hatékony vagy visszatartó erejű büntetés, mivel a börtönbüntetés végrehajtása helyett szabadon engedés és kiutasítás következett. A bíróság rámutatott: a szabály alapján az embercsempészek előre számíthattak arra, hogy elfogásuk és elítélésük esetén legfeljebb kiutasítják őket.

• Az intézkedés aránytalan volt, mert az elítélteket egyedi mérlegelés nélkül, a bűncselekmény körülményeinek vagy az elkövető személyiségének vizsgálata nélkül bocsátották szabadon.

• Az Európai Bizottság szerint a szabályozás rendszerszintű kockázatot teremtett az illegális bevándorlás büntetlenségének elősegítésével, és veszélyeztette az EU migrációs és határellenőrzési politikáinak hatékonyságát.

• Az uniós jog súlyos esetekben legalább nyolcéves szabadságvesztést ír elő, a magyar szabályozás azonban ezekre az esetekre is kiterjedt. A bíróság ezért megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette uniós kötelezettségeit.

Felhasznált források (3)

Kérdezz a cikkről (AI)

A válaszok csak a cikk és a forrásai alapján készülnek.

3 kérdés maradt