Vita a Trump által bejelentett orosz–ukrán energetikai tűzszünetről

• Trump bejelentése szerint Oroszország és Ukrajna energetikai tűzszünetben állapodott meg, mert ő ezt kérte. A források eltérő dátumokat közölnek: október 9-ét, illetve október 11-ét; a bejelentés állítólag váratlanul érte Kijevet.

• A tűzszünet lehetséges hatóköre továbbra sem tisztázott. Egy név nélkül nyilatkozó fehér házi tisztviselő az Axiosnak azt mondta, hogy Trump bejelentése csak az olajfinomítókra vonatkozott, és később egy szélesebb, az energiahálózatot is érintő megállapodás következhet; ezt egyik fél sem erősítette meg nyilvánosan.

• Az ukrán fél állítása szerint Oroszország a bejelentés után hat energetikai létesítményt támadott meg; a beszámolók között gázvezetékek és erőművek is szerepelnek. A Digi24 a harkivi CHP-5 erőmű elleni támadásról és országszerte 33 sebesültről írt. Zelenszkij szerint az előző héten több mint 200 támadás érte az ukrán villamosenergia- és szállítási létesítményeket, emellett 17 támadás történt gáz- és olajlétesítmények ellen.

• Trump nem vádolta közvetlenül Moszkvát a tűzszünet megsértésével: azt mondta, később ellenőrzi a történteket, és arra hivatkozott, hogy Ukrajna korábban orosz energetikai célpontokat támadott. Azt is állította, hogy Vlagyimir Putyin jobban szeretne megállapodást, mint Zelenszkij, és hogy Washington mindkét féllel együtt dolgozik a háború lezárásán.

• A Kreml a megállapodás kereteit kérdőjelezte meg. Dmitrij Peszkov azt kérdezte, pontosan mit jelent és mire terjed ki az energetikai tűzszünet. Az orosz védelmi minisztérium által közzétett éjszakai célpontlistán erőművek is szerepeltek, Moszkva azonban nem vállalt kötelezettséget a támadások leállítására.

• Zelenszkij késznek mondta Ukrajnát a tűzszünet betartására, ha Oroszország is így tesz, és azt közölte, hogy Ukrajna a bejelentés óta nem támadta az orosz olajfinomítókat. Szerinte az olajfinomítókra korlátozott szünet nem lenne érdemi, mivel Ukrajnának egyetlen, súlyosan megrongálódott finomítója van.

• A tűzszünet bejelentésének politikai hátterében egy vitatott orosz–amerikai dízelmegállapodás is szerepel: a HotNews.ro szerint a tervezett beszerzés 3 millió tonnát érintett. Zelenszkij bírálta az ügyletet, Trump pedig azt mondta, Ukrajnának inkább a megállapodás elérésére kellene összpontosítania.

• Lavrov elutasító hangnemben nyilatkozott: azt mondta, Oroszország addig folytatja a háborút, amíg el nem éri céljait, és nem tartozik magyarázattal senkinek. Friedrich Merz német kancellár az Oroszországra gyakorolt nyomás és a szankciók fenntartása mellett állt ki, hangsúlyozva, hogy Németország és Európa Ukrajna oldalán áll.