Chisăliță: az olcsó román áram előnye nem jut el automatikusan a fogyasztókhoz

• A 2000-ben megkezdett átszervezés különálló vállalatokba szervezte az egyes termelési formákat. Chisăliță szerint a víz-, atom- és hőerőművi cégek így saját bevételeikre, nyereségükre és beruházásaikra összpontosítanak, miközben háttérbe szorulhat az egész energiarendszer összehangolt működtetése.

• Az integrált rendszer előnye az lehetett, hogy az eltérő szerepű erőművek kiegészítették egymást: egyesek folyamatosan termeltek, mások gyorsan reagáltak a fogyasztás változására, illetve akkor biztosítottak energiát, amikor a többi forrás nem volt elegendő. A költségeket és az értékesítési szerződéseket a teljes termelési portfólió alapján lehetett kezelni.

• A határköltség-alapú árképzésben az adott időszak keresletének fedezéséhez még szükséges, legdrágább elfogadott ajánlat határozza meg a piaci árat. Ha a fogyasztás kiszolgálásához gázerőműre is szükség van, az általa meghatározott magasabb ár a víz-, atom- és naperőművek által értékesített áramra is kiterjedhet, noha ezek termelési költsége alacsonyabb.

• Chisăliță bírálata szerint az olcsón termelő vállalatok részesülhetnek a magas piaci árból, de ez nem jelent automatikus megtakarítást a fogyasztóknak. A termelési költség és az eladási ár közötti különbség a vállalatok bevételévé válhat anélkül, hogy az a gazdaság vagy a fogyasztók előnyére fordulna.

• A technológiák gazdasági feltételei eltérnek: a vízerőműveknek például nincs a szén- és gázerőművekéhez hasonló tüzelőanyag- és kibocsátásikvóta-költségük. A beruházások, az elérhetőség és a rugalmasság is különböző, ezért Chisăliță szerint az azonos piacon való verseny nem jelenti azt, hogy a termelők összehasonlítható feltételekkel indulnak.

• A beruházások összehangolása is nehezebb lehet a feldarabolt rendszerben: az egyes vállalatok saját üzleti stratégiájuk és pénzügyi érdekeik alapján döntenek a fejlesztésekről, így háttérbe szorulhat az országos energiarendszer egészének optimalizálása. Románia víz-, atom-, gáz-, szén-, szél- és napenergiát is használ, de Chisăliță szerint ez a sokszínűség nem biztosít automatikus előnyt a fogyasztói árakban.

• Chisăliță szerint nem önmagában a piac liberalizációja a fő probléma, hanem az, hogy a versenyt összekapcsolták a termelés szétválasztásával, miközben az árképzés a drága, marginális ajánlat szintjére emelheti az értékesítési árakat. Úgy véli, több mint két évtized után érdemes felülvizsgálni, hogy az átszervezés a fogyasztók és a román gazdaság érdekeit szolgálja-e.

• A Scornicești-en épülő akkumulátoros tároló 127 MW teljesítményű és 254 MWh kapacitású lesz; a projekt 46 akkumulátoregységet foglal magában, és 46 millió eurós finanszírozási csomagot kapott. A hálózatra kapcsolását 2026 végére vagy 2027 elejére tervezik, a beruházás célja a román energiarendszer stabilizálásának támogatása.

• A romániai árak alakulásáról Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár arra figyelmeztetett, hogy 2026 telén és 2027 tavaszán jelentős drágulás következhet. A kockázatok között a cernavodăi atomerőmű reaktorainak leállását, a magas európai gázárakat és az aszály miatt csökkenő vízenergia-termelést említette.