A PSD belép a Niculescu-kormányba, a PNL és az RMDSZ kívülről támogatja; október 20-án jöhet a beiktatás

• Október 15–16. lehet a fordulópont: elnöki hivatalhoz közeli források szerint, ha október 15-ig nem jön létre átlátható megállapodás Luca Niculescu kormányának támogatásáról, az államfő október 16-án, a kijelölt miniszterelnök megbízatásának visszaadásakor bemutathatja a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet. A források szerint nem következne újabb miniszterelnök-jelölés; az elnöki hivatal ezt hivatalosan nem erősítette meg.

• A feloszlatás alkotmányos lehetőség, nem automatikus lépés: a román alkotmány 89. cikke alapján az államfő akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha az első kormányalakítási kérelemtől 60 nap eltelt, és legalább két beiktatási kísérletet elutasítottak. A feltételek a beszámolók szerint teljesültek, de előbb konzultálnia kell a két ház elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel; a döntés mérlegelési jogkörében marad.

• A PSD egyhangúlag a kormányzati részvétel mellett döntött: a párt október 14-i döntése alapján a szociáldemokraták belépnek a Niculescu-kormányba, és a parlamenti beiktatását is támogatják. Sajtóértesülések szerint a 17 minisztériumból 11 kerülhet hozzájuk, de a tárcák elosztásáról és a jelöltekről szóló listák változtak, így a végleges névsor nem tekinthető lezártnak.

• A kormányban technokraták is kaphatnak stratégiai tárcákat: a sajtóban megjelent tervek szerint a PSD-s miniszterek mellett technokraták vezethetik többek között a pénzügyi, védelmi és külügyi tárcát. A minisztériumi névsorok és felosztások az egyeztetések során változtak; egyes sajtóértesülések 11 PSD-s tárcát említenek.

• A PNL megszavazná a kabinetet, de ellenzékben marad: a liberális parlamenti csoportok támogató, konzultatív döntése után a párt vezetése is a Niculescu-kormány beiktatásának támogatása mellett foglalt állást. A PNL nem lép kormánykoalícióra a PSD-vel, és a kijelölt miniszterelnökkel kötne külön, konkrét célokat rögzítő megállapodást. Ilie Bolojan szerint a párt a megállapodás betartása esetén nem támogatna bizalmatlansági indítványt a kabinet ellen.

• Az RMDSZ összetételtől függetlenül támogatná a kormányt: Kelemen Hunor szerint az RMDSZ megszavazná a Niculescu-kabinetet és programját, akár technokrata, akár a PSD köré szerveződő kormányról van szó. A támogatási megállapodásban többek között a 2027-es költségvetésről, az egységes bérezési törvényről és a nyugdíjak esetleges emeléséről egyeztetnének.

• A beiktatási szavazás október 20-án várható: Niculescunak október 15-ig kell benyújtania a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterjelöltek névsorát; a sajtóbeszámolók szerint a bizottsági meghallgatások és a parlamenti szavazás a következő héten, október 20-án lehetnek.

• A parlamenti matematika továbbra is szoros: a PNL-nek és az RMDSZ-nek együtt 111 képviselője van, az USR-rel együtt 170; a PSD 127 képviselővel rendelkezik, a beiktatáshoz pedig 233 szavazat szükséges. Az USR nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD vagy annak „helyettesítői” részt vesznek.

• Az előrehozott választás megítélése megosztott: az AUR támogatja a voksolást, Dominic Fritz, az USR elnöke pedig kiutat lát benne a válságból. Az RMDSZ szerint a választás növelheti az AUR súlyát. Sorin Grindeanu károsnak tartja az előrehozott választást, de azt mondta, a PSD felkészül rá, és a párt már belső szervezési, illetve jogi előkészületeket is tett; szerinte legkorábban februárban tarthatnák meg, addig ügyvivő kormány működhetne.

• A feloszlatásról szóló értesülést vitatják, hivatalos bejelentés nincs: Grindeanu arra hivatkozott, hogy az elnöki hivatal nem adott ki erről közleményt. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője „cacealmának” és spekulációnak nevezte a hírt, amely szerinte a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumot sürgetheti.

• A kiszivárgott terv nyomásgyakorlás gyanúját is felvetette: a Mediafaxnak nyilatkozó politikus szerint a parlamenti csoportokban nyugtalanságot keltett az értesülés, különösen azok körében, akik nem biztosak újraválasztásukban. Egyes politikusok szerint az időzítés növelhette a kompromisszumra nehezedő nyomást; mások szerint az államfő valóban mérlegelheti az előrehozott választást.

• A forgatókönyv eltér az államfő korábbi érveitől: Nicușor Dan korábban azzal érvelt az előrehozott választás ellen, hogy hónapokkal hosszabbítaná meg a bizonytalanságot, nem változtatná meg érdemben a parlamenti erőviszonyokat, és akadályozná a költségvetési kiigazítást. A válság a Bolojan-kormány május 5-i megbuktatása után mélyült el; Niculescu a negyedik miniszterelnök-jelölt.