Cseh hírszerzés: Oroszország kockázatosabb műveletekkel célozhatja az Ukrajnát támogató NATO-tagokat

• Michal Koudelka, a cseh hírszerzés vezetője szerint Oroszország a következő hónapokban kockázatosabb és nagyobb léptékű műveletekkel léphet fel az Ukrajnát támogató NATO-tagállamok ellen.

• A lehetséges forgatókönyvek között szerepelhet egy, az Ukrajnának nyújtott segítséghez kapcsolódó létesítmény elleni szabotázs, egy Ukrajnának szánt fegyvereket tároló raktár elleni drón- vagy rakétatámadás, illetve szélsőséges esetben egy korlátozott katonai akció egy szomszédos NATO-tagállam ellen.

• A közvetlen katonai fenyegetés jelenleg nem tűnik közelinek: Koudelka szerint Oroszország erői Ukrajnában összpontosulnak, a cseh szolgálat pedig nem rendelkezik konkrét információval Csehországot fenyegető közvetlen veszélyről. A szolgálat ugyanakkor figyelemmel kíséri az országot és szövetségeseit érintő műveleteket; az orosz hibrid tevékenység célja a NATO egységének gyengítése.

• Sinan Sellen, a német belső hírszerzés vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Európával és Németországgal szembeni agresszivitása tartós, és nem függ az ukrajnai háború hosszától. Szerinte Moszkva át akarja alakítani Európa geopolitikai rendjét, ezért az ukrajnai háború lezárása sem jelentené az orosz fenyegetés végét.

• Az orosz műveletek célja az elemzők szerint az Ukrajna támogatására irányuló akarat gyengítése, az európai szövetségesek megosztása és a lakosság bizalmának aláásása abban, hogy a demokratikus államok képesek megvédeni őket. David Cattler volt NATO-tisztviselő szerint Moszkva nehezen visszavezethető, de hatásosnak szánt akciókat alkalmaz, amelyekkel igyekszik elkerülni a nyílt háború kiváltását.

• Az európai válaszról szóló elemzés három fő elemet emel ki: a támadások nyilvános elítélését és Oroszország felelősségének megnevezését, a lakosság tájékoztatását és a kritikus infrastruktúra védelmét, valamint konkrét költségek kiszabását Moszkvára. Linas Kojala szerint a védelem önmagában nem elég: fel kell lépni az orosz hírszerzők és a helyi közvetítők ellen is, és előre biztosítani kell a válaszlépések jogi és pénzügyi feltételeit.

• A lehetséges közös válaszlépések között elemzők kiberműveleteket, illetve a NATO-tagállamok légvédelmének megerősítését és Ukrajna fölé történő kiterjesztését is felvetették. Ezek egyelőre javaslatok; a szakértők szerint a fellépést össze kell hangolni, és úgy kell kialakítani, hogy elrettentsen, de ne vezessen ellenőrizhetetlen eszkalációhoz.

• Európa egyik nehézsége az egységes politikai fellépés hiánya: az uniós országok között nehéz lehet konszenzust teremteni, és nincs egyetlen szereplő, aki gyorsan, mindenki nevében üzenhetne Moszkvának. Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet szerint a NATO alkalmasabb lehet előre meghatározott közös válaszok kidolgozására; az EU-ban egy, a NATO-szerződés 4. cikkéhez hasonló konzultációs mechanizmus terve is felmerült.

• A jelentett incidensek között szerepelnek a lengyel vasúti infrastruktúrát ért támadások, drónincursiók és gyárak elleni szabotázsakciók. A német hatóságok Oroszországnak tulajdonítottak egy robbanóanyaggal felszerelt, de meghibásodott drónt is, amelyet a lipcsei repülőtéren, ukrán szállítógépek közelében találtak meg.

• A dán katonai hírszerzés szeptember végén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország valószínűleg további hibrid támadásokat indít nyugati célpontok ellen; egy NATO-tagállam elleni inváziót nem zárt ki, de valószínűtlennek nevezte. A lengyel miniszterelnök szintén drón- és rakétafenyegetésekre figyelmeztetett.

• Alexus Grynkewich NATO-főparancsnok szerint az elrettentés egyik eszköze, ha a szövetségesek nyilvánosan megnevezik Moszkvát a szabotázsakciók felelőseként, és folytatják Ukrajna támogatását. Moszkva tagadja, hogy európai ország megtámadását tervezné, illetve hogy részt venne szabotázsban vagy hibrid műveletekben.