Ukrajna sorsfordító tél elé néz: az energetikai támadások és a bizonytalan támogatás szorítják Kijevet

• A tél előtt fokozódnak az energetikai létesítmények elleni orosz támadások: a csapások az áram-, fűtés- és vízellátást, az ipari termelést és az állami szolgáltatásokat is veszélyeztetik. Volodimir Zelenszkij szerint egy éjszaka alatt több mint 15 energetikai létesítményt ért támadás, Oroszország pedig milliókat próbálhat áram és fűtés nélkül hagyni.

• Két nap alatt több mint hetvenen haltak meg az orosz támadásokban: a Maszol beszámolója szerint ezzel párhuzamosan az energiahálózat elleni csapások is erősödtek, amelyek a civil lakosságot és az ország működéséhez szükséges rendszereket egyszerre sújtják.

• Kritikus szintre csökkentek az ukrán Patriot-rakétakészletek: egy, a The Washington Postnak nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint október 7-én már csak tíz elfogórakéta állt rendelkezésre; ezeket későbbi támadások során felhasználták, és jelenleg csupán néhány maradhatott. A CNN szerint a legutóbbi orosz támadás ballisztikus rakétáinak csaknem mindegyike átjutott a légvédelmen.

• Három kijevi erőművet is találat ért: a Mediafax által idézett beszámoló szerint négy ember meghalt, huszonöt pedig megsebesült. A Guardianre hivatkozó Adevărul az erőműveket a kijevi 4-es és 5-ös kapcsolt hő- és erőműként, valamint a Trypillia hőerőműként azonosította; egy fontos alállomás is sérülhetett, amely két atomerőmű energiáját továbbítja a főváros felé. A jelentések szerint a főváros emiatt jobban függhet a más térségekből érkező áramtól.

• A legrosszabb forgatókönyv szerint Kijevben napi húsz órára is elmehet az áram: az Adevărul által ismertetett becslés szerint a főváros téli áramellátásának több mint 90 százaléka kieshet, így a lakosok akár csak napi négy órán át juthatnának villamos energiához. Mérsékeltebb tél és gyors javítás esetén rövidebb, akár napi nyolcórás kimaradásokkal számolnak; a hideg és az újabb támadások súlyosbíthatják a helyzetet.

• Akár ezer fegyver bevetésével számoló orosz téli tervről számoltak be: az ukrán energiaügyi miniszter európai partnerekkel ismertetett egy elfogott dokumentumot, amely erőművek, alállomások és vízellátó létesítmények támadását vázolja fel. Kijev, Harkiv és Odessza kiemelt célpontként szerepel; a terv szerint egyes városok áram- és fűtésellátása akár 90 százalékkal is csökkenhetne, a szennyvízrendszerek pedig súlyosan sérülnének. A dokumentum az atomerőműveket a hálózattal összekötő alállomások támadását is felveti, hitelességét a The New York Times nem tudta függetlenül ellenőrizni.

• Az ukrán légvédelem havonta mintegy ezer orosz fegyver átjutását sem tudja megakadályozni: az Ukrainska Pravda az ukrán légierő adataira hivatkozott. Az energetikai szakértők szerint a négy háborús tél után meggyengült hálózat további terhelése súlyos következményekkel járhat, még a hónapok óta zajló javítások és megerősítések mellett is.

• Orosz támadások ipari létesítményeket is értek: az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a Krivij Rih-i ArcelorMittal-acélművet, egy Zsitomir melletti alállomást és egy zaporizzsjai acélművet is támadás érte; a tárca egy Odesszába tartó, katonai rakományt szállító fekete-tengeri teherhajó találatáról is beszámolt. A Reuters ezeket az orosz állításokat nem tudta függetlenül megerősíteni.

• A közel-keleti konfliktus is szűkíti a Patriot- és THAAD-rakéták elérhetőségét: a The Washington Post szerint az Egyesült Államok a közel-keleti konfliktus első hónapjában több mint ezer ilyen rakétát használt fel. A NATO egyik tisztviselője szerint a PURL-mechanizmuson keresztüli szállítások folytatódnak, ukrán források viszont rendszertelennek nevezték az ellátást, és nem látnak garanciát a következő szállítmányok érkezésére. Európában felmerült, hogy Spanyolország és Görögország saját készleteiből adjon át Patriot-rakétákat, amelyeket később pótolnának.

• Feszültebbé vált az amerikai–ukrán viszony az orosz olajfinomítók elleni csapások miatt: Trump az orosz dízelexport újraindításáról állapodott meg Putyinnal, Zelenszkij pedig bírálta a szankciók enyhítését, majd bejelentette a finomítók elleni támadások újraindítását. Trump szerint ezek hozzájárulnak az üzemanyagárak emelkedéséhez; sajtóbeszámolók szerint az amerikai fél a fegyvereladások és a hírszerzési információk megosztásának leállításával is nyomást gyakorolhatott Kijevre. Zelenszkij az amerikai nyomásgyakorlással összefüggésben a Starlink lassításáról és az információmegosztás megszakításáról is beszámolt; Trump azt is kijelentette, hogy a békéhez Ukrajnának új vezetőre lenne szüksége.

• Ukrajna finanszírozási igényei is nőnek: az Európai Bizottság több mint egymilliárd eurót folyósított drónokra és rakétákra, az EU-tagállamok vezetői pedig a Bizottságot kérték fel Ukrajna 2027-es többletigényének rendezésére. Zelenszkij ezt 70 milliárd euróra becsülte; a már összeállított, 90 milliárd eurós, két évre szóló hitelkeret sem fedezi az idei szükségleteket, ezért Kijev a jövő évre szánt források egy részét előre kérné.

• Az európai támogatás belpolitikai és gazdasági korlátokba ütközhet: a Maszol a franciaországi diáktüntetéseket és a német gazdasági stagnálást emelte ki, amelyek nehezíthetik a további segítség politikai vállalását. Az Európai Bizottság jelezte azt is, hogy Ukrajna csatlakozása esetén nem lenne automatikus a mezőgazdasági termékek teljes hozzáférése az uniós piachoz; a csatlakozás a támogatások elosztásáról és a termelői versenyfeltételekről is vitákat hozhat.

• Zelenszkij szerint Oroszország általános áramszünetet próbál előidézni: az ukrán elnök azt állította, hogy egy éjszaka alatt több mint 15 közép- és nyugat-ukrajnai energetikai létesítményt támadtak, és a csapások az ország tartalékait, valamint a javítási kapacitást is kimeríthetik. Oroszország a közlése szerint az acélipari és más ipari célpontokat is támadta; az orosz védelmi minisztérium állításait a Reuters nem tudta önállóan ellenőrizni.