A francia diáktiltakozások országos megélhetési válság elleni mozgalommá szélesedtek

• A keddi országos mobilizációs napon mintegy 480 ezren tüntettek Franciaországban a szervezői szakszervezeti tömörülés szerint. Az előző keddi demonstráción a hatóságok 266 ezer, a szervezők 450 ezer résztvevőt számoltak.

• A diákok jobb iskolai finanszírozást, több tanárt és kedvezőbb tanulási feltételeket követelnek. A szeptember 17-én, Párizs térségében indult mozgalom országossá vált; a fiatalok a Parcoursup felsőoktatási felvételi rendszer ellen is tiltakoznak. Greta Thunberg kedden egy Saint-Denis-i középiskolánál csatlakozott hozzájuk.

• Kedden 214 középiskola zárt be, szemben az előző heti 800-zal; az oktatási minisztérium szerint az intézmények 94,2 százaléka nyitva maradt. A parlament 43 milliárd eurós, az államháztartás rendezését célzó költségvetési intézkedésekről vitázott, az államadósság pedig a GDP 112 százaléka.

• A tiltakozások a megélhetési költségek és a közszolgáltatások állapota elleni mozgalommá szélesedtek. A Sárga Mellényesek, a diákmozgalmak és a szakszervezetek közös fellépést hirdettek az emelkedő árak és üzemanyagköltségek, az egyenlőtlenségek, az alacsony bérek és nyugdíjak, valamint a közszolgáltatások romlása ellen. A CGT magasabb béreket és nyugdíjakat, alacsonyabb árakat, a közszolgáltatások védelmét és a rendőri fellépés leállítását követelte.

• Október 17-re többféle előzetes adat jelent meg a tervezett akciókról. Egy online térkép több mint 1000, egy másik felhívás mintegy 1500 akciót jelzett; a belügyminiszteri hivatal körülbelül 500 akcióról és több mint 90 tervezett demonstrációról számolt be. Ezek tervek voltak, nem tényleges részvételi adatok.

• Október 17-én délben a belügyminisztérium 140 akcióról és 32 800 résztvevőről számolt be Párizson kívül, országosan pedig 166 őrizetbe vételt jelentett. Délutánra az őrizetbe vettek száma 272-re emelkedett; egy rendőrségi forrás Párizsban közel 40 ezres, országosan akár 200 ezres részvételt várt.

• A szombati részvétel végső becslései jelentősen eltértek. A CGT először több mint 500 ezer tüntetőről számolt be, majd csatlakozott a mobilizációhoz kapcsolódó szervezetek mintegy 800 ezres becsléséhez. Laurent Nuñez belügyminiszter körülbelül 550 ezer résztvevőt említett, ebből a Ziarul Financiar beszámolója szerint 110 ezret Párizsban; a miniszter mintegy 400 őrizetbe vételről is beszélt.

• A nagyvárosokban több ezren vonultak utcára: Lyonban és Nantes-ban mintegy 20-20 ezren, Rennes-ben 10 ezren, Bordeaux-ban körülbelül 7000-en tüntettek. Párizsban a fő menet a République térről indult a Clichy tér felé, a Boulevard Magentán át; a szervezők nem kaptak engedélyt arra, hogy a hatalmi intézmények felé vonuljanak.

• Párizsban már a reggeli órákban őrizetbe vételek és összecsapások történtek. A rendőrség 9:30-ig 40, 11 óráig 61, dél körül pedig 100 őrizetbe vételről számolt be; az intézkedések főként tiltott fegyver vagy védőfelszerelés birtoklásával függtek össze. A rendőrség 589 megelőző ellenőrzést végzett, két engedély nélküli menetet oszlatott fel, és 25 metróállomást lezártak.

• A CNEWS és az Europe 1 szerkesztőségének is otthont adó párizsi épületnél történt incidens után 21 embert vettek őrizetbe. A beszámolók szerint köveket és más tárgyakat dobáltak, ablakokat törtek be és barikádokat borítottak fel.

• Marseille-ben tüntetők rövid időre behatoltak a városházára, betörték az ajtót, megrongálták a televíziókat, ledöntöttek egy Marianne-mellszobrot és anarchista jelképet festettek a falra. A Canebière-nél forgalmat akadályoztak, kukákat gyújtottak fel, egy rendőrségi létesítményt is megtámadtak; a Prado sugárutat rövid időre eltorlaszolták.

• Marseille-ben több tucat üzletet kifosztottak, köztük ruházati, luxuscikkeket árusító és élelmiszerüzleteket; egy sportcipőboltban tűz keletkezett. A városba további rendőri egységeket küldtek.

• Lyonban több száz, feketébe öltözött fiatal barikádokat állított fel, a rendőrség csoportokat oszlatott fel, és a Lyon 3 egyetem előtt összegyűlt közel 300 embert könnygázzal oszlatta fel. Később a város turisztikai irodája kigyulladt; a helyi hatóságok a menet lemondását kérték, miután egy csoport üzleteket és egy benzinkutat rongált meg, majd rendőrökre támadt.

• Bordeaux-ban a mintegy 7000 résztvevős demonstráció összecsapásokba torkollott. Egy csoport betört a Kereskedelmi és Iparkamara épületébe, kukákat gyújtott fel, a rendőrség pedig vízágyút és könnygázt vetett be. A beszámolók szerint a prefektus hivatalos rezidenciáját is megrongálták, és a rendőrség RAID egységét is bevetette.

• Limoges-ban felgyújtották a városházát, és a tűzoltók igyekeztek megakadályozni, hogy a lángok átterjedjenek a történelmi épület egészére. Lille-ben tüntetők behatoltak a városházára és helyiségeket rongáltak meg, Grenoble-ban pedig megrongálták a városházát.

• Toulonban két rendőr megsérült, Caenben pedig fosztogatásról és rongálásról érkezett jelentés. Toulonban tüntetők egy vásári kordont bontottak le, és azt a rendőrség ellen használták; Caenben köveket dobáltak, középületeket graffitiztek és rendőrségi járműveket rongáltak meg.

• Párizsban egy étterem teljesen kiégett a République tér közelében, és legalább egy autót is felgyújtottak. A könnygáz használatáról Párizsban, Lyonban, Strasbourgban és Nantes-ban is beszámoltak.

• Párizsban a tüntetők egy csoportja az Élysée-palota közelébe jutott. A Le Parisien beszámolója szerint mintegy 400 méterre a palotától autót borítottak fel, köveket dobáltak és egy építési konténert toltak a rendőrök felé; a rendőrség oszlatógránátot használt. A lap rendőrségi forrásokra hivatkozva arról is írt, hogy egy idős házaspárt kiraboltak.

• A tiltakozások kezdete óta 937 rendőr és csendőr, 248 diák és 149 oktatási dolgozó sérült meg. A rendőri fellépés miatt 36 vizsgálat indult; a súlyos sérültek között van egy 14 éves, aki elveszítette a kezét, valamint egy 15 éves, aki gumilövedéktől elveszítette az egyik szemét. Szombaton Saint-Étienne-ben egy tüntető szintén elveszítette a kezét egy rendőrségi tömegoszlató gránát miatt.

• A kormány felfüggesztette a kábító- és hanggránátok használatát a diákok elleni fellépésben, de Laurent Nuñez belügyminiszter szerint súlyos összecsapások esetén köztes fegyvereket ismét bevethetnek. Egy rendőrszakszervezet panaszt jelentett be az állammal szemben, arra hivatkozva, hogy a rendőrök ellentmondásos utasítások mellett kerültek veszélybe.

• A kormány az LFI-t vádolta a tiltakozások szításával, amit a párt visszautasított. Jean-Luc Mélenchon megjelent a párizsi menetek egyikén, és azzal vádolta a sajtót, hogy nem mutatja be a rendőri brutalitás valódi mértékét. Sébastien Lecornu miniszterelnök az elmúlt évtizedek egyik legerőszakosabb tiltakozási hullámának nevezte a helyzetet, Jordan Bardella pedig káosztól tartott.

• Marine Le Pen a megrongált iskolák javítási költségeinek megtérítését követelte a károkozóktól vagy szüleiktől. A kormány már benyújtott egy erre lehetőséget adó törvényjavaslatot, amely a parlament előtt van.

• Emmanuel Macron nyugalomra és az emberek, illetve a tulajdon tiszteletben tartására szólított fel. Azt mondta, a tüntetéshez való jogot tiszteletben kell tartani, de a rombolás elfogadhatatlan; szombat este azt is kijelentette, hogy a rongálókat és fosztogatókat felelősségre vonják, az ország pedig összefog azokkal szemben, akik káoszt keltenek és az intézményeket akarják lerombolni.

• A tiltakozások Belgiumra is átterjedtek: szombaton több százan tüntettek Brüsszelben és Liège-ben a megélhetési költségek emelkedése ellen. Brüsszelben a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, körülbelül tíz embert őrizetbe vett; kukákat, bérelhető rollereket és legalább három autót gyújtottak fel, a Szocialista Párt helyi szövetségének épületét pedig megrongálták. Liège-ben szintén vízágyúval oszlattak.

• A tiltakozások összekapcsolódását a fiatalokat érő többes válságokkal magyarázták. Paolo Stuppia kutató szerint a klímaváltozás, a bizonytalan megélhetés, a munkaerőpiacra való belépés nehézségei és a szélsőjobb hatalomra kerülésétől való félelem közös ügyek felé terelheti a fiatalokat; a rendőri fellépés hidat képezhet a diákok és a Sárga Mellényesek között.

• A francia infláció szeptemberben éves alapon 3,1 százalékra emelkedett, 2024 januárja óta a legmagasabb értékre. A beszámolók szerint a benzin ára literenként 2,20 euróra nőtt, szemben a 2018-as 1,40 euróval.

• A tiltakozásokat kötvénypiaci feszültségek és magas állami hitelfelvételi költségek is kísérik. A francia állam hitelfelvételi költségei két évtizede nem látott szintre emelkedtek, miközben a kormány parlamenti többség nélkül próbálja elfogadtatni a megszorításokat tartalmazó költségvetést.