Jogerősen elutasította a kormány fellebbezését a legfelsőbb bíróság a bírák bérhátralékáról szóló perben

• Október 15-én a legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a kormány és a pénzügyminisztérium fellebbezését. Helybenhagyta a bukaresti ítélőtábla május 5-i döntését, amely arra kötelezte az államot, hogy – szükség esetén költségvetési kiigazítással – biztosítsa a magisztrátusok elmaradt béreinek kifizetését.

• A bíróság a kormány EU Bíróságához fordulásra irányuló kérelmét is elfogadhatatlannak minősítette. A végleges határozat a kormány és a pénzügyminisztérium mellett elutasította a csatlakozó fél, Buzea Florin Ionel fellebbezését, valamint a Dicasterial bírói szakszervezet csatlakozó fellebbezését is; a legfelsőbb bíróság hétszer halasztotta el a kihirdetést.

• A mintegy 5–5,2 milliárd lejes tartozás körülbelül 1 milliárd euró. A legfelsőbb bíróság szóvivője szerint az állam közvetlen kifizetéssel vagy értékpapírok kibocsátásával is rendezheti a követelést; a teljesítés módjáról a végrehajtó hatalom dönt.

• A per a már megítélt bérjogosultságok kifizetésének biztosításáról szólt. A ProTV beszámolója szerint a mostani eljárás azt célozta, hogy az állam ne pusztán tovább ütemezze a korábbi ítéletek alapján járó összegeket, hanem biztosítsa azok kifizetését; a jogerős ítélet teljesítéséhez szükséges eljárásokat tíz napon belül kell megkezdeni.

• A tíznapos határidő a végrehajtáshoz szükséges eljárások megkezdésére vonatkozik. A legfelsőbb bíróság szóvivője ezt a tartozás rendezésére irányuló, önkéntes megfelelési és forrásallokációs lépések megkezdéseként értelmezte; a bukaresti ítélőtábla ítélete ugyanakkor a határozat végrehajtására szabott határidőt.

• Késedelem esetére napi 1 százalékos szankciót és a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő napi bírságot írtak elő. Az 5 milliárd lejes tartozás 1 százaléka elméletben napi 50 millió lej; tíz nap alatt ez 500 millió lej lenne. A tényleges számítás alapját és alkalmazását az ítélet, illetve a végrehajtási eljárás határozza meg. A 4325 lejes minimálbér alapján a napi bírság 865 lej.

• Az ügyvivő kormány közlése szerint a kabinet nem hajthat végre költségvetési kiigazítást. A kormányszóvivő szerint a forrásallokációs eljárások a következő kormány beiktatása előtt nem kezdhetők meg; a jogerős ítélet végrehajtásának ezért az új kabinetre is közvetlen pénzügyi következményei lehetnek.

• A kormányzati tartalékalap lehetséges forrás, de felhasználása jogi és költségvetési feltételekhez kötött. A HotNews szerint a tartalékalapból kormányhatározattal lehet sürgős vagy előre nem látott kiadást finanszírozni, ám a bértartozások régóta ismertek, a tartalék pedig nem új bevétel, hanem már költségvetésbe állított források átcsoportosítására szolgál.

• Az uniós Szolidaritási Alap nem használható a bérhátralékok kifizetésére. A forrás katasztrófákhoz és a szabályokban meghatározott közegészségügyi vészhelyzetekhez kapcsolódó beavatkozásokat finanszíroz, nem pedig bírósági perekből eredő bérköveteléseket. További lehetőség lehet más kiadások átcsoportosítása, intézményi megtakarítás vagy – ha szükséges – hitelfelvétel.

• A legfelsőbb bíróság szerint a halasztás évente több mint 21 százalékkal növelheti a tartozást, szemben az államadósság 7,4 százalékos átlagos kamatával. A szóvivő azt is közölte, hogy az ötéves tartozási részlet járulékai már csaknem 68 százalékot tesznek ki az alaptartozáshoz képest; a bíróság szerint a ki nem fizetett bérkülönbözetek 41,5 százaléka adóként és járulékként visszakerül az államhoz.

• A legfelsőbb bíróság szerint több mint 400 ezer közalkalmazott fordult bírósághoz bérezési igényekkel. A bíróság közlése szerint közülük 6817 bíró vagy ügyész, ezért a bérperek nem kizárólag az igazságszolgáltatást érintik.

• A legfelsőbb bíróság szerint nem kiváltságokról, hanem jogerősen elismert jogok végrehajtásáról van szó. Közleményében azt állította, hogy a kormány jogszabályokban is elismerte a tartozásokat, de nem biztosította a kifizetésükhöz szükséges forrásokat; szerinte a költségvetési mérlegelés nem igazolhatja a jogerős ítéletek végrehajtásának elmaradását.

• A hátralékok a bírák és ügyészek 2018-tól visszamenőleg alkalmazott 25 százalékos béremeléséből erednek. A legfelsőbb bíróság és a főügyészség 2023-ban döntött az emelésről, bírósági határozatokhoz igazodva; a kormány a kifizetések egy részét elhalasztotta, a forrásokat pedig egy 1,1 milliárd lejes, a PSD által támogatott szociális segélycsomagra irányította át.

• A 2026-os költségvetés tervezete közel 5 milliárd lejt irányzott elő a legfelsőbb bíróságnak. Ez mintegy 50 százalékkal több az előző évinél, és részben a bérhátralékok rendezésére szánták.

• Az 5 milliárd lejes kötelezettség nagyságrendje más közkiadásokhoz mérve is jelentős. A Mediafax összevetése szerint az összeg több mint négyhavi, országosan kifizetett gyermekpótléknak felel meg; meghaladja a három regionális sürgősségi kórházra felvett Európai Beruházási Bank-hitelek összegét is, de ez utóbbi összehasonlítás kizárólag a hitelekre, nem a kórházak teljes költségére vonatkozik.

• A kötelezettség tovább szűkítheti a költségvetési mozgásteret. Románia 2026-os deficitcélja a GDP 6,2 százaléka, a következő évre kitűzött plafon pedig 5,1 százalék; a tényleges hatás a kifizetések ütemezésétől, a már betervezett forrásoktól és a deficit elszámolásától is függ.

• A kormány azzal érvelt, hogy a bíróság nem szabhatja meg a költségvetési források elosztását. Ilie Bolojan július 2-án alkotmányos jogi konfliktus megállapítását kezdeményezte, az alkotmánybíróság azonban október 7-én elfogadhatatlannak minősítette a beadványt, és kimondta, hogy nem állt fenn ilyen konfliktus.

• A fellebbezést július eleje óta háromtagú tanács tárgyalta. A közigazgatási és adóügyi kollégium bírái Maria Violeta Chiriac, Mădălina-Elena Vladu-Crevon és Emilian-Constantin Meiu voltak.