Grönland cáfolta Trump állítását a nagyszabású erőforrás-feltárásról

• Trump szerdai bejelentése szerint hamarosan nagyszabású kutatás indulhat Grönland olaj-, gáz- és ásványkincsei után; a Truth Socialön „új és gyönyörű” Grönlandként utalt a szigetre.

• A feltárási tervekről Trump nem közölt részleteket. Azt állította, szakértők szerint a könnyen hozzáférhető olajkészletek szinte bármely más térségénél nagyobbak lehetnek.

• A grönlandi kormány cáfolata szerint a sziget nagyon messze van a nagyszabású feltárástól. Jørgen Hammeken-Holm bányászati miniszterhelyettes a CNN-nek azt mondta, amerikai cégek is végeztek tevékenységet, több kisebb kutatási projekt folyik, de azok működőképessé válásához akár „évek” kellenek.

• A grönlandi erőforrások kitermelése régóta nehéz feladatnak számít. Iparági szakértők szerint az ásványkincseket eddig csak kis mértékben kutatták, a kitermelés költségei pedig nem ösztönözték a magáncégek beruházásait.

• A szeptemberi megállapodás az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között a sziget feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatos Trump-fenyegetések miatt kialakult feszültség enyhítését célozta. Bővíti az amerikai katonai szerepet, és utat nyit két új támaszpont, valamint Trump Golden Dome rakétavédelmi rendszerének előkészítése előtt.

• A megállapodás erőforrásokra vonatkozó része nem említi kifejezetten az olajat és a földgázt; ásványkincsekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint általános gazdaságfejlesztési együttműködésről rendelkezik.

• A megállapodás katonai részletei szélesebb hozzáférést biztosítanának az Egyesült Államoknak Grönland légteréhez és területéhez, és lehetővé tennék a pituffiki bázis bővítését. További támaszpontok létesülhetnek Narsarsuaq és Mestersvig térségében; új védelmi övezetet bármelyik fél javasolhat a másik kettő jóváhagyásával.

• A megállapodás időtartama és korlátozásai kapcsán az Adevărul arról számolt be, hogy nincs lejárati dátuma, és NATO-n kívüli államok csak a három aláíró hozzájárulásával létesíthetnek támaszpontot a szigeten. A megállapodás megerősíti Dánia szuverenitását és a grönlandiak önrendelkezési jogát; egyúttal korszerűsíti és kiegészíti az 1951 óta érvényes dán–amerikai védelmi megállapodást.

• Trump biztonsági érvelése szerint egy jövőbeli, Egyesült Államok elleni támadás Grönlandon keresztül érkezhetne, ahol az amerikai védelem drónokat, rakétákat és más fegyvereket fogna el. Az elnök szerint a sziget elhelyezkedése időbeli, pozíciós és rálátási előnyt biztosít az Egyesült Államoknak.

• Trump újabb állítása szerint az Egyesült Államok a Dániával és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodással „állandó ellenőrzést” szerzett Grönland biztonsága felett.

• Trump korábbi indoklása szerint az Egyesült Államoknak gazdasági biztonsága miatt van szüksége Grönland feletti ellenőrzésre; ezt „abszolút szükségletnek” nevezte.

• A NATO ankarai csúcstalálkozóján az év elején Trump ismét szorgalmazta Grönland megvásárlását. A HotNews beszámolója szerint azzal is fenyegetőzött, hogy kivonja az összes amerikai katonát Európából, miután a kontinens ismét elutasította javaslatát.

• A dán külügyminisztérium tavaly éjszakai ügyeletet szervezett Trump nyilatkozatainak figyelésére, amikor az annektálással kapcsolatos aggodalmak a tetőfokukra hágtak.

• Az amerikai katonai jelenlét Grönlandon nem új: a Pentagon a hidegháború óta működteti a pituffiki stratégiai támaszpontot. Grönland Dánia autonóm területe és a NATO tagja.

• Trump vásárlási törekvése már első elnöki ciklusa idején, 2019-ben felmerült: akkor tanácsadóitól azt kérte, járjanak utána a sziget megvásárlásának. A dán kormány többször kijelentette, hogy Grönland nem eladó.

• A 2026. november 3-i félidős választások előtt a Digi24 szerint az iráni háború miatt emelkedő üzemanyagárak erős nyomást helyeztek Trump republikánusaira.

• Grönland stratégiai jelentősége az Északi-sarkvidék olvadó jégtakarója miatt tovább nő; a sziget Egyesült Államok és Oroszország közötti földrajzi helyzete katonai és geopolitikai szempontból is fontossá teszi.