3,82 százalékra csökkent a román költségvetési hiány az első kilenc hónapban

• A hiány 3,82 százalékra csökkent a GDP arányában 2026 januárja és szeptembere között: 78,52 milliárd lej volt, szemben a 2025 azonos időszakában mért 102,47 milliárd lejjel, illetve 5,35 százalékkal. A mérséklődés 1,53 százalékpontot tett ki.

• Szeptemberben egy százalékponttal emelkedett a hiány: az augusztus végi 2,89 százalékról nőtt 3,82 százalékra. A növekedéshez a kamat-, valamint az áru- és szolgáltatáskiadások járultak hozzá.

• A bevételek 11,8 százalékkal, 522,07 milliárd lejre nőttek. GDP-arányuk 24,4-ről 25,4 százalékra emelkedett, miközben a kiadások aránya 29,7-ről 29,2 százalékra csökkent. A bevételnövekedést főként az adóbevételek – különösen az áfa – és az uniós források támogatták.

• Több fő adónemből is nőtt a bevétel: a nettó áfabevétel 18,27 milliárd lej volt, 24,8 százalékos éves emelkedéssel; a bér- és jövedelemadóból 47,27 milliárd, a társadalombiztosítási járulékokból 165,40 milliárd lej folyt be. A nyereségadó 30,13 milliárd lejre, a jövedéki adó 36,55 milliárdra, az ingatlanadók és -illetékek bevétele pedig 11,80 milliárd lejre nőtt. A nettó áfabevétel bővülését az áfakulcsok módosítása is befolyásolta.

• A járulékbevételek növekedéséhez az adóalap bővítése és az egységes adóbevallások befizetése is hozzájárult. A pénzügyminisztérium szerint az adóalap kiterjesztését a 141/2025-ös törvény szabályozta.

• Az ingatlanadók és -illetékek bevétele 29,9 százalékkal nőtt, a jövedéki adóké 2,4 százalékkal emelkedett. A nem adójellegű bevételek ezzel szemben 7,9 százalékkal, 37,87 milliárd lejre csökkentek; ezt részben az előző év azonos időszakában visszaszedett, 1,6 milliárd lejnyi állami támogatás is magyarázza.

• Az EU-tól visszatérített összegek és adományok 48,79 milliárd lejre emelkedtek, 39,3 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ebből 22,69 milliárd lej a PNRR vissza nem térítendő támogatásaihoz kapcsolódott, ami az előző év azonos időszakának 2,2-szerese. A minisztérium a növekedést a PNRR módosításával és a végrehajtási időszak végéhez közeledve felgyorsuló forráslehívással indokolta.

• A kiadások 600,59 milliárd lejt tettek ki, nominálisan 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A személyi kiadások 122,14 milliárd lejre, 4,54 milliárd lejjel mérséklődtek; GDP-arányuk 5,9 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A csökkenést egyes pótlékok visszafogása és a bérkiadások korlátozása kísérte.

• A kamatkiadások 50,63 milliárd lejre emelkedtek, 10,69 milliárd lejjel haladva meg az előző évit, GDP-arányuk 2,5 százalék volt. Az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások 8,9 százalékkal, 77,34 milliárd lejre nőttek, főként az egészségügyi kifizetések miatt. A szociális kiadások 187,93 milliárd lejt tettek ki, lényegében az előző évi szinten maradva; a támogatások 9,53 milliárd, az egyéb kiadások 10,36 milliárd lejre rúgtak.

• A beruházási kiadások 107,77 milliárd lejre emelkedtek az egy évvel korábbi 82,62 milliárdról, vagyis 25,17 milliárd lejjel nőttek. A beruházási kifizetések 70,68 százaléka külső, vissza nem térítendő forrásokhoz, uniós programokhoz és a PNRR-hez kapcsolódott.

• Október 14-ig 76,57 milliárd lejt fizettek ki uniós és PNRR-projektekre a központi intézmények, ami az aktualizált, 118,61 milliárd lejes előirányzat 64,6 százaléka. Ebből 44,63 milliárd lej jutott a PNRR-re: a támogatási komponensből 28,71 milliárdot, a hitelkomponensből 15,91 milliárdot fizettek ki. A vissza nem térítendő uniós alapok kifizetése 31,94 milliárd lej volt.

• A kifizetések teljesítési aránya a PNRR támogatási ágán 69,9, hitelágán 83,6 százalék volt. A PNRR teljes végrehajtási aránya 74,2, a vissza nem térítendő uniós alapoké 54,6 százalékot tett ki.

• A PNRR-projektek költségeit először az állami költségvetés előlegezi meg, a támogatási kiadásokat pedig az Európai Bizottság által jóváhagyott kérelmek után térítik vissza. Szeptember 30-ig 22,27 milliárd lej PNRR-granttámogatás érkezett a költségvetésbe, miközben a grantokból finanszírozott projektekre 27,19 milliárd lejt fizettek ki. A jóvá nem hagyott mérföldkövekhez kapcsolódó költségeket a nemzeti költségvetésnek kell fedeznie; a hitelkomponensből teljesített 15,74 milliárd lejnyi kiadás teljes egészében megjelenik a hiányban.

• Románia eddig 13,27 milliárd eurót hívott le a PNRR-ből: 8,95 milliárd eurót támogatásként, 4,32 milliárdot hitelként. Az összeg része az október 9-én, a harmadik kérelem felfüggesztett céljaihoz és mérföldköveihez kapcsolódóan beérkezett 301,2 millió euró is. További 6,43 milliárd euró érkezhet: 2,08 milliárd az elbírálás alatt álló ötödik kérelemből, 4,35 milliárd pedig a szeptember 30-án benyújtott végső, hatodik kérelemből. Az utóbbi kérelemről november 20-ig várják az Európai Bizottság döntését.

• A pénzügyminisztérium felülvizsgálja a PNRR finanszírozását és a beruházási kötelezettségeket. Az összegyűjtött adatok az idei költségvetési módosítást és a 2027-es büdzsé tervezését is megalapozzák. A jövő évi mozgásteret a már vállalt kiadások, a folyamatban lévő beruházások és a SAFE védelmi eszköz keretében vállalt kötelezettségek is befolyásolják; utóbbiból az első kilenc hónapban 6,34 milliárd lej kifizetés történt.

• Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint az állami beruházásokat nemcsak a szerződések és a lehívott összegek, hanem a ténylegesen megvalósult eredmények alapján kell értékelni. A tárca beruházásonként vizsgálja, mi fejezhető be, milyen kötelezettségek maradtak, és milyen források fedezhetik azokat.

• A 2026-os hiánycél a GDP 6,2 százaléka. Nazare szerint 2027-ben folytatni kell a költségvetési konszolidációt, a beruházásokat pedig az elért eredmények és a rendelkezésre álló finanszírozás alapján kell rangsorolni.