A Pentagon a MOAB bevetését is mérlegeli egy esetleges iráni támadásnál

• Az amerikai hadsereg tervei között szerepel a GBU-43/B MOAB, vagyis a „bombák anyja” lehetséges alkalmazása iráni energetikai infrastruktúra és nukleáris létesítmények ellen, ha Donald Trump elrendeli a harci műveletek újraindítását.

• A végső döntés Trumpé: a CNN által idézett források szerint a csapásokra a november 3-i félidős választások előtt vagy után, illetve az amerikai erők CENTCOM-térségből való kivonása előtt is sor kerülhet. Trump nyilvánosan azt mondta, hogy a választás előtt nem rendel el új támadásokat, de tanácsadói a beszámolók szerint nem tudták, végleges-e ez az álláspont. A tervek létezése önmagában nem jelent bevetési döntést.

• A MOAB hatása és korlátai: a mintegy 9,8 tonnás, az Egyesült Államok legnagyobb nem nukleáris bombájaként számon tartott fegyver nagy kiterjedésű felszíni pusztításra készült, robbanása akár kilenc városnegyednyi területet is érinthet. Nem mélyen fekvő, vastag kőzetrétegekkel védett célpontok átütésére tervezték, ezért a Pickaxe Mountainhez hasonló létesítmények ellen a hatékonysága bizonytalan.

• A bevetés kockázatai és szerepe: a nagy robbanási sugár miatt lakott területek vagy polgári infrastruktúra közelében súlyos civil áldozatok veszélye merülne fel. Egyes tisztviselők szerint a fegyvernek pszichológiai, erődemonstráló szerepe is lehet, de alkalmazása nem garantálná Irán kapitulációját vagy az amerikai stratégiai célok teljesülését.

• Trump nyilatkozata: az elnök kijelentette, hogy nem vetne be nukleáris fegyvert Irán ellen, és a szárazföldi csapatok küldését sem tartja jelenleg valószínűnek. A MOAB-ról azt mondta, hogy nem nukleáris fegyver, ugyanakkor nem cáfolta a lehetséges bevetéséről szóló értesüléseket, és nem tisztázta, engedélyezte-e azt.

• A MOAB alkalmazásának feltételei és előzménye: a bombát katonai Hercules szállítógépről kell indítani, ami gondos tervezést és légi támogatást igényel. Az Egyesült Államok 2017-ben, Afganisztánban vetette be először: afgán tisztviselők szerint 36 Iszlám Állam-harcost ölt meg és három alagutat rombolt le; civil áldozatokról nem számoltak be.

• A háború lezárása továbbra is bizonytalan: amerikai tisztviselők kételkednek abban, hogy a tervezett csapások világos stratégiához vezetnének, miközben több mint hat hónapnyi amerikai bombázás után sincs jele közeli megállapodásnak. A Fehér Házban olyan lehetőségeket is vizsgáltak, amelyekkel a műveletek lezárását győzelemként lehetne bemutatni, majd gyorsan kivonni az amerikai erőket. A szárazföldi beavatkozás jelentős amerikai veszteségekkel járhatna, és a beszámolók szerint jelenleg nincs rá egyértelmű kormányzati támogatás.

• A Hormuzi-szorosban fokozódó hajótámadások: a HotNews által idézett Reuters-források szerint Irán mintegy tíz napja új taktikákat alkalmaz a szoroson áthaladó, korlátozásait megszegőnek tekintett hajók ellen. A források szerint a stratégia célja az olajárak magasan tartása és az amerikai választások befolyásolása; a független adatok alapján a kereskedelmi hajók elleni támadások az utóbbi napokban a háború kezdete óta nem látott szintet értek el.