Az uniós csúcson az energiaárak, Kína és a közös költségvetés a fő téma

• Október 15–16-án az EU 27 tagállamának vezetői kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón egyeztetnek a versenyképességről, a regionális biztonságról, az energiaárakról, Kínáról és a közös költségvetésről. A csütörtöki program 10 órakor kezdődik, az energiaárakról szóló vita a napirend elején szerepel; pénteken Ukrajna kerül a középpontba.

• A 2028–2034-es uniós költségvetés mérete és prioritásai vitát váltanak ki. Az Európai Bizottság 2025 júliusában mintegy 2000 milliárd eurós javaslatot tett, az ír uniós elnökség pedig 2026. október 10-én 8 százalékos csökkentést javasolt; egy másik beszámoló mintegy 140 milliárd eurós lefaragásként ismerteti az ír tervet. Németország, Hollandia és az északi országok a kiadások visszafogását támogatják, míg Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország nagyobb keretet, illetve jelentős közös kiadásokat sürget. Nicușor Dan ambiciózus költségvetést szorgalmaz a versenyképesség és a védelem támogatására. Az elfogadáshoz egyhangú döntés kell; november végére külön költségvetési csúcstalálkozót terveznek. Egyes vezetők az év végi megállapodást sem zárják ki, de a tagállami megosztottság és a közelgő választások nehezíthetik a tárgyalásokat; a HotNews Marine Le Pen jövő májusi esetleges elnöki győzelmét és a francia uniós hozzájárulás csökkentésére vonatkozó szándékát is említi.

• A „Kohézió Barátai” csoport Nicușor Dan és Giorgia Meloni vezetésével közös fellépésre készül a tárgyalásokon. A korábbi beszámolók 16 tagállamot említettek, Nicușor Dan azonban a csúcstalálkozó előtt 17, közös álláspontot képviselő országról beszélt. A négy prioritás: elegendő forrás az uniós közös célokra; a kohéziós és agrárpolitika finanszírozásának és végrehajtási szabályainak védelme; méltányos tagállami hozzájárulások; valamint a költségvetési visszatérítések eltörlése. Dan szerint a csoport összefogása hozzájárult ahhoz, hogy a ciprusi és az ír költségvetési javaslat között megmaradjon az úgynevezett nemzeti keret.

• Az energiaárak a közel-keleti konfliktusok nyomán emelkedtek: az olaj hordónként 100 dollár felett maradt a G7 összehangolt készletfelszabadítása ellenére, a gáz ára pedig 2022 tele óta nem látott szintre jutott, miközben a tárolók töltöttsége az átlag alatt van. Giorgia Meloni és Kyriakos Mitsotakis a költségvetési szabályok enyhítését kérte célzott, átmeneti segítség finanszírozására; más országok attól tartanak, hogy a túlzott rugalmasság ösztönözné a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását és visszafogná a zöld beruházásokat. Hat tagállam uniós különadót javasolt az energiacégek rendkívüli nyereségére, de az ötlet nem kapott kellő támogatást.

• A Kínával fennálló kereskedelmi feszültségek középpontjában a 2025-ben 360 milliárd eurós uniós kereskedelmi hiány és a kínai export gyors növekedése áll; a hiány napi egymilliárd eurót tesz ki, és 2026-ban tovább nőhet. A csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság megállapodott Pekinggel a kínai hibridautó-import korlátozásának ügyében; a tárgyalások előzetes engedményeket hoztak a plug-in hibridek, a ritkaföldfémek, az állandó mágnesek és az európai vállalatok piacra jutása terén. A vezetők a párbeszéd folytatását és a kereskedelemvédelmi eszközök megerősítését kérhetik. A megoldatlan ágazatok között a vegyipar, a PET, az acél és a gépipar szerepel; Németország és Franciaország gyors reagálást lehetővé tevő sürgősségi mechanizmust sürget, a PET-import ügyében pedig vizsgálat indulhat. A beszámolók szerint a kínai export növekedése gyárbezárásokhoz és havonta több ezer munkahely elvesztéséhez is hozzájárulhat. A következő EU–Kína találkozót márciusra tervezik.

• Pénteken Ukrajnáról tárgyalnak, Volodimir Zelenszkij részvételével; napirendre kerülhet az ország 2027-es finanszírozási igénye is. Az Egyesült Államok 2027 áprilisáig mentességet adott az orosz dízelre vonatkozó szankciók alól, amit az uniós csúcstalálkozó tervezett következtetései sajnálattal fogadnának. Donald Trump tűzszünetet sürgetett az energetikai létesítmények elleni támadásokban, Zelenszkij pedig jelezte, hogy Ukrajna kész a fegyvernyugvásra, ha Oroszország is betartja. Az európai vezetők attól tartanak, hogy az ukrán távolsági csapások feladása tovább billentené a háború mérlegét Moszkva javára.

• A Fekete-tenger biztonsága szintén új egyeztetési témaként jelent meg: Nicușor Dan és Rumen Radev bolgár miniszterelnök Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyal a térség biztonsági helyzetéről, köztük a drónincidensekről és a Fekete-tenger térségében lévő hajókat érintő esetekről.