A Lancet-jelentés szerint az AI rosszindulatú használata és a nukleáris konfliktus is egzisztenciális veszély lehet

• A Lancet bizottságának értékelése 17 jelentős, egymással is kölcsönhatásban álló, az emberi egészséget fenyegető kockázatot sorol fel a következő 75 évre. A lista összeállításakor a betegségek, fogyatékosságok és korai halálozások miatt elvesző, egészségben eltöltött éveket becsülték meg.

• A mesterséges intelligencia rosszindulatú használata és a nukleáris konfliktus a jelentés szerint kis valószínűségű, de kihalással fenyegető veszély. Az AI-t többek között biológiai fegyverek létrehozására használhatják; egy nukleáris háború pedig a napfényt részben elzáró légköri részecskék révén nukleáris éhínséget idézhet elő.

• A megelőzés lehetséges haszna jelentős lehet: a ProTV beszámolója szerint az AI rosszindulatú használatának megakadályozása 2100-ig akár 10,4 milliárd egészségben eltöltött életévet menthet meg. A nukleáris konfliktus elkerülése a becslés szerint 133 millió halálesetet és 9,35 milliárd, betegséggel vagy fogyatékossággal terhelt életévet előzhet meg.

• A további kiemelt kockázatok között szerepel a légszennyezés, az antimikrobiális rezisztencia, a gyermekkori alultápláltság, az éghajlatváltozás, a járványok, az elhízás, a mentális egészségi problémák, az egyenlőtlenség és az oktatás alacsony szintje.

• A globális felmelegedés korlátozása a jelentés szerint 1,8 Celsius-fok körüli szinten, a 4,4 fokos forgatókönyv helyett, 1,89 milliárd egészségben eltöltött életév elvesztését előzhetné meg. A nemzetközi egészségügyi segélyek összeomlása vagy jelentős visszafogása 2100-ig akár 1,5 milliárd DALY-veszteséget okozhatna, amelynek közel 70 százaléka a Szaharától délre fekvő Afrikát érintené.

• A szakértők cselekvést sürgetnek: a kormányoknak a válságok bekövetkezése előtt kell fejleszteniük az előrejelzést, a megelőzést és a felkészülést, valamint erősíteniük kell az egészségügyi rendszereket. A bizottság évente frissítené a kockázatok értékelését.