Az uniós polgárok 47%-a támogatja Ukrajna gyors csatlakozását; Romániában a legalacsonyabb az arány

• A gyors csatlakozást az uniós polgárok 47%-a támogatja: a Bertelsmann Alapítvány felmérésében 53% ellenezte, hogy Ukrajna a közeljövőben csatlakozzon az Európai Unióhoz.

• Az ukránok 83%-a szeretné, ha országa a következő években csatlakozna az EU-hoz. A közvélemény tehát jelentősen eltér Ukrajnában és az EU egészében.

• Romániában 40%, Németországban 41% a gyors csatlakozás támogatottsága. A vizsgált tíz uniós ország közül Romániában a legalacsonyabb az arány, Svédországban pedig a legmagasabb, 69%.

• A támogatottság az EU egészében és az egyes tagállamokban is csökkent a Bertelsmann Alapítvány korábbi, rendszeresen végzett felméréseihez képest. Németországban 2022-ben még 60% támogatta a gyors csatlakozást.

• A felmérést júniusban végezték 16 795 ember bevonásával az EU összes tagállamában, az alapítvány Eupenios közvélemény-mérő eszközével. Az alapítvány szerint Ukrajna csatlakozása az EU hivatalos célja és az európai biztonsági rend egyik alappillére; a stratégiai jelentőségéről meggyőzőbben kell tájékoztatni a közvéleményt.

• Németország adja az EU-tagállamok közül Ukrajna legnagyobb katonai és pénzügyi támogatását, miközben a németeknek csak 41%-a támogatja a gyors csatlakozást.

• Magyarország feloldotta vétóját, így megnyílhatott újabb két tárgyalási klaszter. A hatból négy klaszter megnyitását hagyták jóvá Ukrajna és Moldova számára; a döntést a magyar kisebbség jogairól kötött megállapodás előzte meg. A két új klaszter a belső piacot, illetve a versenyképességet és az inkluzív növekedést fedi le, összesen 17 tárgyalási fejezettel.

• A magyar kisebbségvédelmi szabályok különleges jogállást adhatnak bizonyos iskoláknak: azok az intézmények kaphatják meg, ahol a tanulók több mint fele uniós hivatalos nyelvű kisebbségi nyelven tanul. Az ukrán továbbra is az állami oktatás nyelve, az új garanciák pedig nem terjednek ki az oroszra.

• Az új szabályok bővítik a kisebbségi nyelvek iskolai használatát és a tanulók jogait: kiterjesztik e nyelvek használatát az iskolai tevékenységekre és kommunikációra, védelmet adnak az iskola átszervezése vagy bezárása esetén, és lehetővé teszik a külső vizsgafeladatok fordítását – a nyelvi és irodalmi vizsgák kivételével. A törvény hatálybalépésekor feltételeknek megfelelő iskolák akkor is megtarthatják különleges státuszukat, ha a kisebbségi nyelven tanulók aránya legalább 20% marad.

• A Zelenszkij–Magyar-találkozó lehetőségét is felvetették, de hivatalosan nem erősítették meg. A beszámolók szerint a szervezés folyamatban volt, és az egyeztetésre a brüsszeli csúcs margóján kerülhetett volna sor; egyes hírek október 16-át jelölték meg lehetséges időpontként.

• A klaszterek megnyitása nem garantálja Ukrajna EU-tagságát. Az uniós csatlakozási tárgyalások 33 fejezetből és hat klaszterből állnak; Kijevnek további reformokat kell végrehajtania, és minden klaszter lezárásához valamennyi tagállam egyetértése szükséges. A mezőgazdaság továbbra is vitás kérdés lehet.

• Bulgária és Magyarország a további reformcsomagok mielőbbi megnyitását sürgető fordulat törlését kezdeményezte. Az október 13-i tervezetben szereplő „minél hamarabb” kifejezés az október 14-i változatból kikerült; a szöveg így nem rögzít időpontot a következő lépésekhez. A tervezet még módosulhat a tagállamok egyeztetése során.

• A változtatás Moldovát is érinti: a tagjelöltek ügyét közösen kezelő tervezetből a Moldova csatlakozásáról szóló részből is törölték a gyorsítást sürgető megfogalmazást. A két, még meg nem nyitott klaszter megnyitását decemberre várták; az ír uniós elnökség célja, hogy Ukrajna esetében 2026 végéig megnyíljon mindkettő. Ezek a zöld átállást és fenntartható összeköttetéseket, illetve az erőforrásokat, a mezőgazdaságot és a kohéziót érintik.

• Az október 15–16-i uniós csúcs következtetéstervezete más kérdéseket is érint: utal az uniós tagállamok hajóit érő fekete-tengeri támadásokra, az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekeket „illegálisan deportáltként” nevezi meg, és azt írja, hogy a vezetők „kellő időben” visszatérnek Ukrajna finanszírozásának kérdésére. Ez előkészítheti a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló későbbi egyeztetéseket.

• A német pénzügyminiszter az Ukrajnának nyújtott támogatást politikai reformokkal kapcsolatos elvárásokhoz kötötte. Lars Klingbeil szerint van még lehetőség a javításra, és a német költségvetési megszorítások közepette is meg kell indokolni a támogatás mértékét. Az EU 2027-ig 45 milliárd euró támogatást ígért Ukrajnának.

• Klingbeil nemzetközi partnerekkel is egyeztet a finanszírozásról: az EU Norvégia, Svájc, Kanada, Japán és az Egyesült Királyság támogatását is igyekszik megszerezni. A német miniszter Ausztrália és Dél-Korea folytatódó támogatási vállalásait is említette, hozzátéve, hogy ezek más jellegű kötelezettségvállalások, mint az európai országoké.

• Robert Fico szerint Szlovákia nem vesz részt az EU következő, Ukrajnának tervezett hitelében. A szlovák miniszterelnök ismét mentességet kérne, és ellenzi, hogy a hitelt a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalásokhoz kössék.

• Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint Európa adja Ukrajna támogatásának legnagyobb részét. Állítása szerint az Ukrajnának átadott hírszerzési információk kétharmada az EU-ból, különösen Franciaországból származik; mérsékelte a Starlink szerepét, és óvott attól, hogy az európaiak bedőljenek az orosz propagandának.

• Barrot az orosz olajbevételek visszaeséséről is beszélt: szerinte az ukrán támadások és a nemzetközi szankciók tartósan gyengítették az orosz olajágazatot, és az amerikai–orosz olajmegállapodás néhány tízezer hordója nem változtatja meg érdemben a helyzetet.