Péter Magyar a franciaországi erőszakra hivatkozva védte a szigorú magyar migrációs politikát

• Péter Magyar Facebook-bejegyzése a franciaországi tüntetéseken történt rongálásokat és erőszakot a magyar migrációs politika fenntartásának indokaként említette. Azt írta, Magyarország semmilyen nyomásra nem enyhíti a külső határok védelmét és a bevándorlási szabályokat.

• A békés tiltakozás és az erőszak Magyar szerint két különböző dolog: az előbbi alapvető jog, az utóbbi bűncselekmény. Kifejezte szolidaritását a francia néppel is.

• Az uniós migrációs vita kapcsán Magyar azt állította, hogy a legutóbbi EU-csúcstalálkozó megmutatta: az európai országok többsége változtatni kíván a korábbi, megengedőbb politikákon. A csúcson a migráció kezeléséről és a határellenőrzés szigorításának lehetőségéről is tárgyaltak.

• A franciaországi tüntetéseken a Telex által közölt adatok szerint körülbelül 550 ezren vettek részt, a rendőrség mintegy 1200 embert vett őrizetbe, Sébastien Lecornu francia miniszterelnök pedig körülbelül 150 megsebesült rendőrről számolt be. A Digi24 eltérő adatokat idézett: legalább 2000 letartóztatottról és több mint 600 megsebesült rendőrről, illetve közalkalmazottról írt.

• A tüntetések többsége békés volt, de egyes helyszíneken összecsapások, autó- és épülettüzek, valamint rongálások történtek. A beszámolók szerint a megmozdulások főként a megélhetési költségek és az oktatási szolgáltatások helyzete miatti elégedetlenségből indultak; Magyar ezt nem említette.

• Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt írta, Lengyelország nem ismétli meg más európai országok szerinte elhibázott lépéseit. Az illegális migrációval szembeni határvédelem, a szigorú biztonsági fellépés és a jogsértők kiutasítása mellett állt ki.

• Az uniós tagállamok álláspontjai megoszlanak: a Digi24 szerint Lengyelország, Olaszország és Dánia szigorúbb intézkedéseket támogatott, míg Spanyolország más megközelítést képviselt. A brüsszeli EU-csúcstalálkozót október 15–16-án tartották.