Tarr Zoltán: átláthatóbb támogatásokat és partnerséget a külhoni magyar közösségekkel
Tarr Zoltán szerint folytatnák a határon túli magyar közösségek támogatását, de átláthatóbb döntéshozatalt és a pénzek felhasználásának ellenőrzését vezetnék be. A miniszter az erdélyi magyarokat nem gyámolítandó közösségnek, hanem partnernek tekinti, és a helyi tapasztalatok bevonását, valamint a román kormánnyal folytatott hivatalos párbeszédet hangsúlyozza.

• A támogatások folytatása Tarr Zoltán szerint nem cél a határon túli magyar közösségek támogatásának megszüntetése: a szülőföldön maradást, a kisebbségi jogok érvényesítését és a közösségek megmaradását Magyarország teherbíró képességéhez mérten továbbra is segítenék.
• Átláthatóbb döntéshozatal Nyilvánossá tennék többek között a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap döntéseit, a miniszteri kereteket a lehető legkisebbre csökkentenék, az egyedi támogatási döntéseket pedig fokozatosan kivezetnék. Helyettük nyílt, szakmai pályázatokra törekednének.
• Az átvilágítás menete Először a támogatási döntések rendszerét vizsgálják, majd azt ellenőrzik, hogy a megítélt pénzeket a meghatározott célokra fordították-e. Tarr szerint különösen az egyedi döntésekkel, főként a választás évében és az azt megelőző évben jelentősen megnövekedett forrásokat vizsgálják; újabb problémák feltárásáról is beszámolt, és nyilvános térképet ígért a határon túli támogatások elosztásáról.
• A vizsgálatok határai A cél a visszaélések feltárása és a közpénzek tisztességes felhasználásának ellenőrzése, nem a közösségek vagy a jó projektek ellehetetlenítése, illetve az erdélyi magyarok kollektív megbélyegzése. Tarr szerint különbséget kell tenni azok között, akik a szűk lehetőségek között végezték a munkájukat, és azok között, akik tudatosan kiszorítottak vagy ellehetetlenítettek másokat; a gyanús ügyeket a hatóságoknak jelzik.
• Partnerség és helyi önrendelkezés Tarr úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyarság nem gyermek, akinek Magyarország zsebpénzt ad, hanem testvérközösség. A támogatáspolitikában nagyobb szerepet szánnának a helyi tapasztalatoknak, a magyar kormánynak pedig nem feladata eldönteni, milyen politikai és közösségi utat válasszanak az erdélyi magyarok.
• Párbeszéd az RMDSZ-szel és más szereplőkkel Tarr szerint a kapcsolat nem akadozik: Kelemen Hunorral és az RMDSZ más vezetőivel is találkozott. A Tisza Párt tiszteletben tartja az RMDSZ politikai képviseleti szerepét, de más közösségekkel, intézményekkel, civilekkel és egyházi szereplőkkel is egyeztetne; nem kíván helyi pártot alapítani vagy a helyi közéletbe beavatkozni.
• Erdélyi körút és támogatás Tarr négynapos erdélyi útján többek között a szamosújvári Téka Szórványkollégiumban, a magyarózdi Bonus Pastor otthonban és a Madarasi-Hargitán találkozott helyi szereplőkkel. Szilágycsehben 110 millió forint magyar állami támogatást jelentett be a februárban leomlott református templomtorony újjáépítésére. A további támogatások konkrét összegeiről a nehéz költségvetési helyzetre hivatkozva egyelőre nem közölt adatot.
• Magyar–román kapcsolatok és Magyar Péter látogatása Tarr szerint a romániai magyar kisebbség helyzetének a magyar–román tárgyalásokon is helyet kell kapnia. Magyar Péter erdélyi látogatását a román kormány megalakulása után, hivatalos kormányközi találkozó keretében tartanák célszerűnek.
Felhasznált források (4)
Kolozsvári Rádió (HU)
Tarr Zoltán Kolozsváron: nem a határon túli magyar közösségek támogatásának megszüntetése a cél
Transtelex
Tarr Zoltán Erdélyben: Nem vagyunk olyan ügyesek, mint Orbán Viktor, de nem is erre törekszünk
Maszol
Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: az erdélyi magyarság nem gyermekünk, hanem a testvérünk
Transtelex
Tarr Zoltán Székelyföldön: Az erdélyi magyarság nem gyermek, akinek Magyarország zsebpénzt fizet
Kérdezz a cikkről (AI)
A válaszok csak a cikk és a forrásai alapján készülnek.
3 kérdés maradt

