Évente több mint egymilliárd tonna élelmiszer vész kárba, Románia Európa élmezőnyében van

• Évente több mint egymilliárd tonna élelmiszer vész kárba világszerte, miközben 645 millió ember éhezik. A fogyasztókhoz már eljutott élelmiszerek pazarlása 2022-ben mintegy 1,05 milliárd tonna volt.

• Az élelmiszerek mintegy 13 százaléka már azelőtt elvész, hogy eljutna az üzletekbe: a termények a tárolás, a szállítás vagy a feldolgozás során romolhatnak meg. A legnagyobb veszteség a gyümölcsöknél és a zöldségeknél keletkezik, az így elvesző élelmiszer értéke évente meghaladja a 400 milliárd dollárt.

• A háztartások felelősek az élelmiszer-pazarlás 60 százalékáért; a vendéglátóhelyek és egyéb étkeztetési szolgáltatások részesedése 28 százalék, az üzleteké 12 százalék. Világszerte egy ember átlagosan évi 132 kilogramm élelmiszert dob ki, ebből 79 kilogramm a háztartásokban keletkezik.

• A Maldív-szigeteken a legmagasabb az egy főre jutó pazarlás: évente körülbelül 260 kilogramm élelmiszer kerül a szemétbe fejenként, ami közel kétszerese a globális átlagnak. Szíriában, a Dominikai Köztársaságban, a Seychelle-szigeteken, Mexikóban és Tunéziában egyaránt meghaladja a 210 kilogrammot az éves mennyiség; Spanyolországban körülbelül 39 kilogramm vagy kevesebb.

• Romániában fejenként 130 kilogramm élelmiszert pazarolnak el évente, ezzel az ország Európa legmagasabb értékei közé tartozik. A megadott adatok szerint Portugália, Svájc és Törökország előzi meg; Románia szomszédai közül Szerbia 123, Moldova 101, Ukrajna 95, Magyarország 68, Bulgária pedig 62 kilogrammot ér el fejenként.

• A melegebb éghajlatú országokban jellemzően nagyobb a háztartási élelmiszer-pazarlás, amit a friss termékek magasabb fogyasztása és a hűtéshez való korlátozottabb hozzáférés is magyarázhat. A vásárlások megtervezése, a helyes tárolás, a felesleg lefagyasztása, az adagok csökkentése és a maradékok felhasználása mérsékelheti a kidobott élelmiszer mennyiségét.

• Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás évente több mint ezermilliárd dollárnyi gazdasági kárt okoz, és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 8–10 százalékáért felel. A meg nem evett élelmiszerek termesztésére a világ mezőgazdasági területeinek 28 százalékát, mintegy 1,4 milliárd hektárt használják fel.