Az MMX-misszió elsőként hozhat mintákat Phobosról a Földre

• Október 20-án, japán helyi idő szerint 4:41-kor tervezik elindítani az MMX-szondát a Tanegashima Űrközpontból, egy H3-as rakétával; ez Romániában október 19-én 22:41-et jelent. A JAXA vezette programban a NASA, az ESA, a francia CNES és a német DLR is részt vesz.

• A küldetés fő célpontja Phobos, a Mars két holdja közül a nagyobbik. A kutatók azt vizsgálják, hogy a holdak befogott aszteroidák-e, vagy egy, a Marsszal történt óriási ütközés törmelékéből alakultak ki.

• Az MMX elsőként próbálna mintát hozni Phobosról a Földre. A legalább tíz grammnyi anyag a tervek szerint 2031-ben, egy Ausztráliában földet érő kapszulában jutna vissza. A mintákat Japánba szállítanák elemzésre és a tudományos partnerekkel való megosztásra.

• A minták egy része a Marsról származhat: a kutatók becslése szerint a Phobosról begyűjtött anyag körülbelül 0,1 százaléka lehet marsi eredetű. A több helyről vett minták a bolygó korábbi mikrobiális életének esetleges nyomait is segíthetnek keresni.

• A Phobos mindössze 20–30 kilométer átmérőjű, a Mars felszínétől mintegy 6000 kilométerre kering, és naponta háromszor kerüli meg a bolygót. A szonda tényleges útja a Marsig a becslések szerint 500–600 millió kilométer lesz.

• A szonda 2027 augusztusában érheti el a Marsot, és szeptemberben kezdheti meg a Phobos körüli műveleteket. A misszió ezután körülbelül három éven át vizsgálja a holdat, majd 2031-ben térhet vissza a Földre.

• A 25 kilogrammos Idefix rover 2029 elején válhat le, és a tervek szerint mintegy 100 napig vizsgálja a felszínt. Feladata az összetétel és a textúra elemzése, valamint a fő szonda leszállásának és mintavételének előkészítése.

• A Phobos gravitációja körülbelül kétezerszer gyengébb a földinél, ezért a leszállás és a mintavétel különösen nehéz. A leszállóegység négy, ütéscsillapító rendszerrel ellátott lábbal igyekszik elkerülni, hogy a felszínnek ütközve visszapattanjon; a rover kerekeit szintén az alacsony gravitációhoz tervezték.

• A rover súlya Phobos felszínén földi mércével csak körülbelül 15 grammnak felel meg. Az Idefix a tervek szerint lassan halad, és képes lesz magát visszafordítani, ha felborul.

• A mintagyűjtést 2030-ra tervezik, kétféle eszközzel. Az egyik sűrített gázzal emeli fel a felszíni port, a másik mintegy két centiméter mélyről vesz mintát. A fő szonda a tervek szerint több helyszínen is gyűjt anyagot.

• A mintavételre legfeljebb két órája lehet a szondának egy-egy leszálláskor. A rover topográfiai adatai alapján viszonylag sima, sík területet választanak; a tervek szerint két mintavételi műveletet hajtanak végre, a második során további felszín alatti anyagot gyűjtve.

• Az MMX Deimost és a Marsot is megfigyeli a visszaút során. A földi laboratóriumi elemzés a fedélzeten elhelyezhető műszereknél jóval fejlettebb eszközöket tesz lehetővé, a minták egy részét pedig a jövő kutatói számára is megőrizhetik.

• A minták a jövőbeli emberes Mars-küldetések tervezéséhez is hasznosak lehetnek. A kutatók azt is vizsgálhatják, hogy a Mars valamelyik holdja alkalmas lehet-e egy későbbi, emberes Mars-expedíció bázisaként.

• A Phobosra korábban több orosz leszállási kísérlet is kudarcot vallott, köztük a 2011-ben indított misszióé. Ez is jelzi a leszállás technikai nehézségét.

• Japánnak már van tapasztalata földön kívüli minták hazahozatalában: a Hayabusa-program két küldetése 2010-ben, illetve 2020-ban hozott vissza aszteroidákról származó anyagot.