Trump felfüggesztette az Oroszország elleni új szankciókat; republikánusok is bírálták, Moszkva történelmi pillanatnak nevezte

• Október 16-án Trump elnöki rendelettel felfüggesztette a Lindsey O. Graham-törvényben előírt szankciókat, korlátozásokat és vámokat, két nappal azok október 18-i hatálybalépése előtt. A törvényt szeptember 18-án írta alá.

• A törvény célja az volt, hogy csökkentse a Moszkva ukrajnai háborúját finanszírozó bevételeket. A Szenátus 86–11, a Képviselőház 262–159 arányban fogadta el; ez volt Trump visszatérése óta a Kongresszus első jelentős, Oroszország elleni fellépése.

• A tervezett vámok 500 százalékos pótlólagos vámot írtak volna elő az orosz importárukra, valamint akár 100 százalékos vámot az orosz olaj és gáz öt legnagyobb vásárlójára, illetve az orosz szankciók kijátszását segítő országokra. Egyes rendelkezések a hatálybalépést követő 30 napban orosz olajat vagy gázt vásárló országokra is vonatkoztak volna.

• A vámmentesség feltétele egyes szabályok szerint az lehetett, hogy az ország az orosz gázexport kevesebb mint 15 százalékát importálja, és jelentős lépéseket tegyen a behozatal csökkentésére.

• A szankciós csomag orosz tisztviselőket, bankokat, energetikai és védelmi vállalatokat, Putyint és más magas rangú vezetőket, valamint az orosz energiahordozókat szállító árnyékflottát célozta. A tervezett vámok Moszkva nagy energiaügyi partnereit, köztük Kínát és Indiát is érinthették volna.

• A felfüggesztés jogalapja a törvény 115. szakasza volt, amely lehetővé teszi az intézkedések elhalasztását, ha a kormányzat igazolja a Kongresszusnak, hogy az az Egyesült Államok nemzeti érdekét szolgálja. Az igazolást benyújtották, de a Fehér Ház nem adott részletes nyilvános indoklást; a korábban végrehajtói rendeletekkel bevezetett szankciók érvényben maradtak, a felfüggesztésnek pedig nincs bejelentett lejárata.

• A politikai és árpolitikai háttér is szerepet játszhatott: az elemzők szerint az intézkedések tovább emelhették volna az olajárakat és a megélhetési költségeket. A november 3-i időközi választások előtt a republikánusok a Kongresszus mindkét házában meglévő szűk többségük megtartásáért küzdöttek; a drágulást a beszámolók főként az Irán elleni háborúval hozták összefüggésbe. Egy október 1-jén közzétett AP–NORC-felmérés szerint az amerikaiak bírálták Trump Irán-politikáját és őt tették felelőssé az áremelkedésekért; népszerűsége közel történelmi mélypontra süllyedt.

• Az orosz dízelmegállapodás szerint Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelt szállít, novemberben további 500 ezer tonnát, ezt követően egymillió, majd rövid időn belül további hárommillió tonnát. Az amerikai pénzügyminisztérium a dízelre vonatkozó korlátozásokat 2027. április 7-ig enyhítette.

• A döntést amerikai politikusok bírálták: tizenkét szenátor, köztük hat republikánus, a dízelmegállapodás felmondására és a törvény szerinti szankciók alkalmazására kérte Trumpot. A bírálók között volt Mitch McConnell, Susan Collins és Lisa Murkowski is. Don Beyer azzal vádolta az elnököt, hogy engedett Putyinnak, Elizabeth Warren pedig a Kongresszus erőfeszítéseinek aláásását bírálta; Richard Blumenthal szerint a döntés Putyin érdekeit szolgálja.

• Republikánus bírálók is megszólaltak: Thom Tillis „teljesen felelőtlennek” nevezte a döntést, Ted Cruz hibának minősítette, Michael McCaul pedig visszalépésre kérte Trumpot. Tillis szerint az energiaárakat az iráni konfliktus rendezésével kellene csökkenteni, nem Putyin támogatásával. John Cornyn azt írta, Lindsey Grahamet elszomorítaná a döntés; Chuck Schumer szerint Trump „Putyinnak adta a legszebb születésnapi ajándékot”.

• Trump az ukrán támadásokat is bírálta: szégyennek nevezte az orosz finomítók elleni csapásokat, és az üzemanyagárak emelkedésével hozta összefüggésbe azokat. Ukrajna rövid időre eleget tett Washington kérésének, hogy állítsa le a támadásokat, majd újraindította azokat; Oroszország eközben folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra bombázását. Egy beszámoló több mint száz civil haláláról számolt be az előző héten.

• Zelenszkij gyenge döntésnek nevezte a dízelmegállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy az energiabevételek segítik Moszkvát a háború finanszírozásában. Brüsszelben azt mondta, az egyezség nyomán ismét pénz áramlik majd Oroszországba.

• Az amerikai–ukrán viszony romlott: Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem tudott megállapodni Putyinnal, és felvetette, hogy Ukrajnának új vezetőre lehet szüksége. Trump az európai pénzből vásárolt amerikai fegyverek átadását és az amerikai hírszerzési információk megosztását is kétségessé tette, utóbbiból visszalépett; a Starlink ukrán katonai használatát rövid időre korlátozták, ami bevetések elhalasztásához vezetett.

• Európai bírálatok is érkeztek: António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint nem szabad enyhíteni az Oroszország elleni szankciókat, Petteri Orpo finn miniszterelnök bírálta Washington Moszkvához való közeledését, Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig árulásnak nevezte a Putyinnal kötött megállapodást.

• Kirill Dmitrijev, Putyin gazdasági tárgyalója történelminek nevezte a törvény felfüggesztését. Azt állította, hogy a jogszabály súlyosan károsította volna az amerikai gazdaságot és a világpiacokat, akár teljesen leállíthatta volna az orosz–amerikai gazdasági együttműködést; szerinte a szankciók helyét párbeszédnek, kölcsönösen előnyös együttműködésnek és a globális stabilitásért viselt közös felelősségnek kellene átvennie.

• Lindsey Graham a törvény névadója és egyik fő kezdeményezője volt; júliusban halt meg, miután korábban Ukrajnában járt. Húga, Darlene Graham, akit a megüresedett szenátusi mandátum hátralévő részére neveztek ki, büszkeségét fejezte ki a törvény elfogadása miatt, de elismerte, hogy alkalmazásáról az elnök dönt. A szenátusi helyért indulva azt mondta, a törvény célja az üzemanyagárak csökkentése és végső soron a háború lezárása.

• A végrehajtás felügyelete folytatódik: az amerikai kereskedelmi képviselő, valamint a külügy-, pénzügy- és energiaügyi tárca figyeli az orosz energia vásárlását és a szankciók megkerülését. Putyin pénteken katonai egyenruhában arról beszélt, hogy Oroszország el akarja foglalni Ukrajna fennmaradó részét.