Grynkewich: a NATO akár még ma este harcolna – a hibrid támadásokra adott válaszról is vita folyik

• Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai főparancsnoka a Varsói Biztonsági Fórumon kijelentette: ha megtámadják a szövetséget, harcolni fognak. Azt mondta, a NATO „akár még ma este” készen áll erre.

• A NATO „győzelmi elmélete” a támadás megállítására, az ellenséges előrenyomulás feltartóztatására, majd szükség esetén a támadó erők és az őket támogató katonai rendszer semlegesítésére épül. Célja, hogy a támadó ne tudja elfoglalni és ellenőrzése alatt tartani a NATO területét, így az agresszió „teljesen értelmetlenné” váljon.

• A válasz a támogató katonai rendszerre is kiterjedhetne: Grynkewich szerint nemcsak a közvetlenül támadó csapatokat vennék célba, hanem a parancsnoki struktúrákat, az ellátási hálózatokat és az egyéb, műveleteket fenntartó rendszereket is. Ha az ellenfél fokozná a támadást vagy tartalékokat vetne be, a NATO a teljes, ellene bevetett harci rendszer megsemmisítésére törekedne.

• A NATO több hadszíntéren és képességgel lépne fel: a szárazföldi erők a támadást próbálnák megállítani, miközben a légi és tengeri erők, valamint az űr- és kibervédelmi képességek az ellenséges műveleteket zavarnák meg. A szövetség fejlett érzékelőkre, autonóm rendszerekre, precíziós fegyverekre és nagy számban bevethető, olcsóbb eszközökre is támaszkodna.

• A felkészülés tanulságai között szerepel az ukrajnai és közel-keleti modern hadviselés tapasztalata. A NATO emellett hosszú hatótávolságú precíziós fegyverekbe, érzékelőhálózatokba és közös digitális infrastruktúrába fektetne; a hírszerzés és az adatelemzés a korai észlelést segítené, hogy a szövetséget ne érhesse váratlanul egy támadás.

• Grynkewich a konfliktust nem tartja közelinek vagy elkerülhetetlennek. A NATO-t védelmi szövetségként jellemezte, amelynek célja a lakosság és a terület védelme, nem pedig az ellenfél stratégiai vereségének kikényszerítése. Szerinte a további eszkaláció felelőssége az agresszort terhelné.

• A tábornok elrettentő üzenete szerint a NATO egysége és képességei megmutatják az ellenfeleknek, hogy a további eszkaláció katonai költsége túl magas lenne. A szövetség célja, hogy tömeges hatást tudjon kifejteni, és szükség esetén az eszkaláció különböző szintjeire is válaszoljon.

• A beszéd az Oroszországgal fennálló feszültségek közepette hangzott el: Grynkewich nem nevezte meg Oroszországot, miközben európai kormányok szabotázsakciókról, drónincidensekről és kibertámadásokról számoltak be. Moszkva korábban arra is figyelmeztetett, hogy nukleáris fegyvereket vethet be, ha a NATO megpróbálná elszigetelni a kalinyingrádi exklávét. A NATO 2022-es stratégiai koncepciója Oroszországot a szövetség biztonságát fenyegető legjelentősebb veszélyként azonosítja.

• Lengyelország földrajzi helyzete különös jelentőséget adott a fórumnak: az ország Ukrajnával és Belarusszal határos, és mintegy 210 kilométeres szárazföldi határa van az orosz Kalinyingrádi területtel. Grynkewich méltatta Lengyelország katonai modernizációját, védelmi kiadásait és hazai hadiiparát, valamint példaként említette az ország NATO-elkötelezettségét; Lengyelország 1999-ben csatlakozott a szövetséghez.

• Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint ha egy orosz hibrid támadás halálos áldozatokat követelne, a NATO-nak komoly vitát kellene folytatnia a válaszról. Azt mondta, nincs előzetesen elfogadott meghatározás arra, hogy mikor lépi át Moszkva a határt, és mikor minősül egy incidens támadásnak.

• A NATO-szerződés 4. és 5. cikke eltérő helyzetekre vonatkozik: Lengyelország és Észtország a légtérsértések után a 4. cikk alapján kért konzultációt; az 5. cikk a fegyveres támadás esetén alkalmazható kollektív védelmi klauzula. Ezt eddig egyszer, az Egyesült Államok kérésére, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után aktiválták.

• Az európai amerikai katonai jelenlét felülvizsgálata is bizonytalanságot okoz: a ProTV által idézett háttéranyag szerint az Egyesült Államok a kontinensen állomásozó erőinek felülvizsgálatát végzi, ami csapatcsökkentésekhez vezethet; a döntést az év végére várták. A forrás egy német repülőtéren felfedezett, robbanóanyaggal megrakott drónt is az Európában tapasztalt aggodalmak között említette.

• A romániai vonatkozás a kollektív védelem elve: a NATO keleti szárnyán és a Fekete-tengernél fekvő Románia számára is azt jelenti a tábornok üzenete, hogy egy tagállam elleni támadás az egész szövetséget érinti.