A CCF szerint az új ANAF-kockázati kritériumok késleltethetik a cégek áfavisszatérítéseit

• A 2026. szeptember 21-i ANAF-rendelet új kockázati kritériumokat vezetett be az áfavisszatérítést kérő cégek bevallásainak elbírálásához. A CCF szerint a szabályok miatt sok vállalkozás visszatérítése késhet vagy elakadhat akkor is, ha teljesíti adókötelezettségeit.

• A nem nyilvános kockázati adatbázis alapján egy vállalkozás akkor is kockázatosnak minősülhet, ha tulajdonosai vagy vezetői szerepelnek benne. A CCF kifogásolja, hogy a cégek nem ellenőrizhetik, kik vannak az adatbázisban, és nincs meghatározva minimális tulajdoni küszöb; a kamara példaként említi, hogy egy 1–15 százalékos részesedésű tag nem feltétlenül tudja befolyásolni vagy megakadályozni a közgyűlési döntést.

• A visszatérítési igény jelentős növekedése szintén kockázati jelzés lehet. A kamara példája szerint egy kétmillió lejes gépbeszerzés a 21 százalékos áfa miatt a korábbi időszakokhoz képest több mint tízszeresére növelheti a levonásokat, miközben a kritérium nem rögzíti egyértelműen az összehasonlítás alapját. A CCF szerint a jogszerűen 12 hónapig továbbvitt egyenleg is jelentős növekedésként jelenhet meg, az első visszatérítési kérelem pedig összehasonlítási alap hiányában elvileg végtelen növekedést jelenthet.

• A beszállítók adóügyi helyzete is érintheti a visszatérítést kérő vállalkozásokat. A CCF szerint a cégek nem feltétlenül tudhatják, hogy beszállítóik benyújtották-e például a D300, D394, D390 vagy D406 bevallásokat, illetve vannak-e elmaradásaik vagy belső adatbázisokban szerepelnek-e; ezek az információk adótitoknak minősülnek.

• A beszállító állapotának vizsgálati időpontja szintén aggályos a kamara szerint: azt a bevallás elemzésének napján, nem pedig az ügylet időpontjában értékelik. Így egy számlakiállításkor még aktív beszállító későbbi inaktívvá válása visszamenőleg is érintheti az ügyfél bevallását.

• A Paper Consult-ügy (C-101/16) alapján a CCF vitatja, hogy a vállalkozásokat beszállítóik szabálytalanságai miatt érje hátrány. A kamara szerint a román jogalkotó 2017. január 1-jétől már korrigálta ezt a megközelítést, ezért aggályosnak tartja, hogy az új ANAF-rendelet ismét a más személy cselekményéért való felelősség elvét alkalmazza.

• A visszatérítések késedelmének gazdasági következményei a CCF szerint túlterjedhetnek az érintett cégeken: a likviditáshiány csökkentheti a forgalmat és a nyereséget, mérsékelheti a társaságiadó- és a belföldi értékesítésből származó áfabevételeket, valamint elmaradó jövőbeli beruházási bevételeket okozhat. A később fizető cégek beszállítóikra is átterhelhetik a likviditási gondokat, ami további fizetési és adózási késedelmekhez vezethet.

• A 24 új kockázati mutató megalapozottságát szintén bírálja a CCF: a kamara szerint a rendelet indokoló dokumentuma nem tartalmazza sem az egyes mutatók elemzését, célját és jogi indokait, sem a várható hatások becslését. A dokumentumban a korábbi rendszer problémáit bemutató, ANAF-statisztikákon alapuló összefoglalót sem találtak.

• A CCF javaslata szerint a csalás kiszűrését világos küszöbértékekkel, a vállalkozás saját magatartásának vizsgálatával, egyéni elbírálással és jogorvoslati lehetőséggel kell biztosítani, a rendelkezésre álló digitális eszközök felhasználásával. A kamara mindezeket a felvetéseket a pénzügyminisztériumnak és az ANAF-nak küldött levelében foglalta össze.