A Niculescu-kormány programja: hiánycsökkentés, adóreform és beruházások – újabb részletek

• A 2026–2028-as kormányprogram a költségvetési konszolidációt, a hazai termelés és beruházások élénkítését, valamint az államigazgatás reformját és digitalizálását helyezi előtérbe. A kormány teljesítményét havonta értékelnék.

• A hiánycélok szerint a deficit 2026-ban mintegy 6, 2027-ben 5,2, 2029-ben 3,2 százalék lehet, 2030-ra pedig 3 százalék alá csökkenhet. A 2027-es cél az Európai Bizottsággal egyeztetett, ESA-módszertan szerinti pályához igazodik; a készpénzforgalmi hiányt mintegy 110 milliárd lejre becsülik.

• A 2027-es költségvetés és a 2027–2029-es költségvetési stratégia elfogadását legkésőbb 2026 decemberére tervezik, a parlamenti szavazással december 31-ig. A végleges hiánycélt az őszi előrejelzés és a kiadási plafon alapján határoznák meg.

• A kiadási fegyelem része, hogy 2027-ben legfeljebb 4,6 százalékkal nőhetnek a nettó kiadások. A személyi kiadások GDP-arányát a 2024-es 9,3 százalékról 2031-re 7,9 százalékra csökkentenék, a szociális kiadásokra pedig 12,2 százalékos plafont szabnának. Tartós új kiadást csak tartós forrással vagy azonos értékű megtakarítással vállalnának.

• A közkiadások felülvizsgálatakor mérhető eredményekhez kötnék a forrásokat; az eredménytelen vagy átfedő programokat átalakíthatják, összevonhatják vagy megszüntethetik. Központosítanák többek között az energia, az informatikai eszközök és a járművek beszerzését, és csak prioritást élvező területeken töltenék be a megüresedett állásokat.

• Az államadósság és a finanszírozás kapcsán a 2026-os kamatkiadás megközelítheti a GDP 3 százalékát; 2026 első nyolc hónapjában 42,1 milliárd lej volt, 26,7 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Az államadósság 2026 júliusának végén a GDP 60,4 százalékát, mintegy 1205 milliárd lejt tett ki. A kormány 12 hónapon belül stabil kilátású hitelminősítést céloz; az adósság 2030–2031-ben a GDP 64 százaléka alatt stabilizálódhat.

• A forgalomarányos minimumadót (IMCA) 2027. január 1-jétől, újabb halasztás nélkül eltörölnék, és az intézkedés költségvetési hatását is figyelembe vennék. A program fenntartaná az egykulcsos adózás elvét, fokozatosan a piaci értékhez igazítaná az ingatlanadóztatást, és kiszámítható menetrend szerint vizsgálná felül a jövedéki adókat.

• Az adókedvezményeket és -levonásokat leltárba vennék, hatásukat értékelnék, lejárati időt rendelve hozzájuk; a nem kellő eredményt hozó kedvezményeket megszüntethetik. A program exit tax bevezetését is kilátásba helyezi a Romániában keletkezett értéknövekményre, ha eszközöket, adóügyi illetőséget vagy gazdasági tevékenységet külföldre helyeznek át.

• Az adóhatóság reformja az ANAF és a vámhatóság közös intézményi keretbe szervezését, adatbázisaik és kockázatelemzésük összekapcsolását irányozza elő. A 2027-től működő bónusz–malusz rendszerben jutalom csak a bevételi terv túlteljesítésekor járna; a levonásokat teljesítménymutatókhoz kötnék, a rendszert pedig 2026. december 31-ig vezetnék be.

• Az adóbeszedés új részletei között szerepel, hogy a szabálykövető adózók áfa-visszatérítését csak dokumentált csalásgyanú esetén állítanák le. A program az áfarés és az adóelkerülés csökkentését, a hátralékok behajtását, valamint a transzferárak és a nyereség mesterséges külföldre irányításának szigorúbb ellenőrzését célozza; az egyik forrás szerint Románia az áfa mintegy 30 százalékát nem szedi be.

• A vállalkozások és az ellenőrzések esetében a pozitív adózói minősítés gyorsabb áfavisszatérítést, ritkább ellenőrzést és egyszerűbb részletfizetést tehet lehetővé. Hordozható kamerákat kapnának az adó- és vámellenőrök 18 hónapon belül; digitális platform váltaná fel a papíralapú ellenőrzési nyilvántartást, fokozatosan megszüntetnék a redundáns jelentéseket, és bővítenék az előre kitöltött bevallásokat.

• A nyugdíjakat 2027-től ismét indexálnák, a költségvetési mozgástér és a rendszer fenntarthatósága szerint, különös figyelemmel az alacsony nyugdíjúakra. Konkrét emelési százalék nincs; a mérték a hiánytól és a rendelkezésre álló forrásoktól függ.

• A nyugdíjügyek hátralékát 2027 júniusáig felére csökkentenék. Az ügyek számát a kormány beiktatásától számított 30 napon belül, majd havonta közzétennék, és a már elbírált ügyek legalább 3 százalékát ellenőriznék. Bevezetnék az elektronikus nyugdíjszelvényt, digitalizálnák a nyugdíjpénztár archívumát, és online intézhetővé tennék a szociális ellátásokat, az automatikus jogosultság-ellenőrzés és a személyes ügyintézés megtartásával.

• A bérezés és a minimálbér ügyében 2027-ben új egységes közszolgálati bérezési törvény tervezetét dolgoznák ki az egyenlőtlenségek, a bértáblák és a pótlékok rendezésére. Az általános béremelés a költségvetési mozgástérhez kötött; a minimálbért gazdasági adatok és háromoldalú egyeztetések alapján, kiszámítható 12 hónapos ciklusban frissítenék.

• A sérülékeny háztartások támogatása a 2027-es költségvetésbe tervezett, energiaárakhoz és számlákhoz kapcsolódó, jövedelemhez és szükségletekhez igazított csomagot is magában foglalja. Kiemelten segítenék a legalább háromgyermekes és egyszülős családokat, a veteránokat és a fogyatékossággal élőket; a támogatás átmeneti és a rendelkezésre álló forrásoktól függő lenne.

• A családtámogatások között szerepel az évi legfeljebb 10 ezer kedvezményezettet elérő lombikprogram, személyenként legfeljebb 15 ezer lejes támogatással. A két év alatti gyermeket nevelő anyák egészségbiztosítási járulék alóli mentessége megfelelő fedezethez kötött; hasonló mentességet javasolnak a háborús veteránoknak is. A 6–12 hónapos gyermeket nevelő, korábban munkába visszatérő szülők bizonyos feltételekkel további hat hónapig megtarthatnák a gyermeknevelési támogatást.

• A munkaerőpiaci tervek között szerepel egy országos munkaerőpiaci paktum, a hiányszakmák képzési, gyakornoki és tanulószerződéses programjainak bővítése, valamint a digitális platformokon végzett munka szabályozása. Az Első munkahely program mintegy 21 ezer, munkában és oktatásban nem részt vevő fiatalt célozna.

• Az egészségügyben növelnék a háziorvosi ellátás, a megelőzés, a közösségi központok és a járóbeteg-ellátás finanszírozását, és hosszabb nyitvatartású járóbeteg-rendeléseket alakítanának ki. Bővítenék az oltási és rákszűrési programokat; az újszülöttkori szűrést 22 biomarkerre terjesztenék ki, 2027-től országos lefedettséggel. A vidéki orvosok juttatást, szolgálati lakást és működési keretet kaphatnának.

• Az oktatásban fokozatosan kiterjesztenék az egészséges iskolai étkeztetést, amelynek általánossá tétele a 2029–2030-as tanévre a cél. Az iskolai szociális támogatásba ösztöndíjakat, tanszereket és közlekedési segítséget is integrálnának; a napközbeni program 8 és 17 óra között működhetne. 2029-ig elektronikus naplót, tanulói és dolgozói nyilvántartást, valamint digitalizált vizsgákat magában foglaló informatikai rendszert hoznának létre. A program a 2025-ös oktatási törvény kedvezőtlen hatásainak fokozatos korrekcióját, valamint az oktatásfinanszírozás, a kutatás és a tanterv reformjának előkészítését is említi.

• A versenyképesség és a hazai termelés ösztönzésére nemzeti stratégiát és termelékenységi tanácsot hoznának létre. Támogatnák az ipari klasztereket, a kereskedelmi hiányt csökkentő termékeket, a kritikus nyersanyagokat, a kutatás-fejlesztést, a védelmi ipart és a kkv-kat, többek között támogatásokkal, garanciákkal, kamattámogatással és adókedvezményekkel.

• Az energiatermelés és -tárolás célja 2027 végéig mintegy 5800 megawatt új kapacitás, ebből körülbelül 3600 megawatt megújuló és 2200 megawatt gázerőművi forrásból. A tárolási projektek célértéke 2028-ra körülbelül 4500 megawatt; folytatnák a cernavodai 1-es blokk felújítását és előkészítenék a 3-as és 4-es blokkot. A Fekete-tengeren évi mintegy 8 milliárd köbméter gáz kitermelésével számolnak.

• A közlekedési beruházások célja, hogy 2028-ig meghaladja a 2000 kilométert az autópályák és gyorsforgalmi utak hossza. A kiemelt projektek között van az A1, az A0, az A7 és az A8, valamint az Arad–Nagyvárad, Bákó–Piatra Neamț, Focșani–Brăila és Konstanca–Tulcea gyorsforgalmi út. A vasút korszerűsítése is prioritás; a PNRR-ből kieső projekteket más uniós, EBB-, SAFE-, köz-magán partnerségi vagy állami forrásokból folytatnák.

• A mezőgazdaságban a 2025-ös aszálykárok után járó támogatást hektáronként 63 euróról 200 euróra emelnék, 2027-től pedig állandó aszálybiztosítási rendszert vezetnének be. 2032-ig 2,8 millió hektár öntözési infrastruktúráját fejlesztenék; folytatnák az INVESTALIM és ROMALIMENT feldolgozást támogató programokat, és 2028-ra a sertéshúsigény teljes hazai fedezését célozzák. Új földbérleti szabályozást, valamint a gazdaságok fiataloknak történő átadását segítő intézkedéseket is terveznek.

• Az államigazgatás átalakítása az első hat hónapban minisztériumi és ügynökségi auditot, majd az átfedő feladatú szervezetek összevonását irányozza elő. A létszámot a tényleges munkamennyiséghez igazítanák, versenyvizsgákkal vennének fel köztisztviselőket, teljesítményalapú értékeléssel. A kis települések közigazgatási konzorciumokat hozhatnának létre, az önkéntes településegyesítést pedig ösztönöznék.

• A közszolgáltatások digitalizálása az élethelyzetek köré szervezné az ügyintézést. A köztes célok között szerepel 1000 önkormányzat digitális rendszerekbe kapcsolása, a virtuális adóügyi tér egyszerűsítése, a fizetések integrálása és a papírmentes önkormányzatok programja.

• A vízgazdálkodás és környezetvédelem területén mintegy 800 millió eurót fordítanának víz- és csatornahálózatokra, részben 2026–2028 között. Az aszály- és árvízvédelmi beruházások becsült értéke 2028–2030 között 800 millió és 1,5 milliárd euró közé eshet. Átszerveznék a vízügyi hatóságot, stratégiát dolgoznának ki a sivatagosodás ellen, és új szabályokat vezetnének be a biohulladékról és a körforgásos gazdaságról.

• A közberuházások és az uniós források esetében új, állami költségvetésből fizetett szerződést csak teljes időtartamra biztosított finanszírozással kötnének. Elsőbbséget kapnának az uniós forrású, stratégiai és előrehaladott beruházások; havi költségvetési tájékoztatást, programnyilvántartást és éves adózási kockázati jelentést tennének közzé. Gyorsítanák a PNRR és a 2021–2027-es kohéziós források felhasználását, és készülnének a 2028–2034-es uniós költségvetésre.

• Az igazságügyi és belbiztonsági tervek között szerepel a 2026–2030-as korrupcióellenes stratégia, az áldozatvédelmi ügynökség létrehozása, a digitális igazságszolgáltatás és az alternatív vitarendezés fejlesztése. A rendőrséget, csendőrséget és határőrséget kockázatelemzés alapján szerveznék át; a környezeti bűnözés, a határbiztonság, a vészhelyzeti reagálás és a hibrid fenyegetések elleni fellépés is hangsúlyt kap.

• A védelem finanszírozása 2035-ig fokozatosan a GDP 5 százalékára emelkedne: 3,5 százalék jutna közvetlen védelmi célokra, 1,5 százalék kapcsolódó kiadásokra. A beszerzések között lég- és rakétavédelem, haditengerészeti képességek, drónok és lőszerek szerepelnek; a megrendeléseket a hazai védelmi ipar fejlesztéséhez kapcsolnák.

• A külpolitika fő irányai az Európai Unió, a NATO, az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerség és az OECD-csatlakozás. Prioritás a Fekete-tenger biztonsága, egy európai tengeri biztonsági központ létrehozása, valamint Moldova európai integrációjának és energiabiztonságának támogatása.

• A kultúra és a sport területén többéves finanszírozást, a helyi előadó-művészeti intézményeknek szánt, a jövedelemadó 2 százalékának megfelelő keret megőrzését, könyvtárak újranyitását és a kulturális programok bővítését tervezik. A sportági szövetségek támogatását eredményekhez kötnék, korszerűsítenék a sportbázisokat, és országos mozgásösztönző programot indítanának.

• A kabinet összetételéről szóló új információ szerint Niculescu a PSD által jelölt minisztereket és párton kívüli szakembereket egyesítő csapatot terjesztett be. A Ziarul Financiar név szerinti listája többek között Neacșu Marian belügyminisztert és miniszterelnök-helyettest, Nazare Alexandru pénzügyminisztert, Zamfir Daniel-Cătălint gazdasági minisztert, valamint a digitalizációért és mesterséges intelligenciáért felelős delegált minisztert, Dumitru Costinel-Bogdant nevezi meg; az alapfokú oktatásért delegált miniszter Ionescu Sorin-Gabriel. A források a kabinet létszámát eltérően adják meg: 17 miniszterről, illetve a delegált tisztségekkel együtt 19 tisztségviselőről is beszámolnak.

• A parlamenti menetrend és az első feladatok szerint a programot és a miniszterjelöltek listáját csütörtök este nyújtották be; a meghallgatásokat hétfőre és keddre, a plenáris bizalmi szavazást kedd délután 14 órától tervezték. Niculescu első teendői között említette a költségvetési kiigazítást, hogy elkerüljék a kórházak működésének, a gyógyszerellátásnak, valamint az önkormányzatoknak és cégeknek járó kifizetéseknek a fennakadását; emellett a téli támogatás, a gazdaság élénkítése és a bevételek jobb beszedése is prioritás.

• A program végrehajtása nem minden esetben garantált: több vállalás a költségvetési mozgástértől, a hiánycsökkentési pályától és a finanszírozás azonosításától függ. A nyugdíjemelés pontos mértéke sem ismert; a kormány szerint a kiigazítás nem veszélyeztetheti a beruházásokat.