A Niculescu-kormány védelmi tervei: új ipari hatóság, 5 százalékos GDP-arányos kiadás és hazai drónprogram

• A védelmi kiadások fokozatosan a GDP 5 százalékára emelkednének: ebből 3,5 százalék jutna az alapvető védelmi kiadásokra, 1,5 százalék pedig a kapcsolódó beruházásokra és költségekre. Az ütemezés a biztonsági helyzettől, a védelmi szükségletektől és Románia nemzetközi vállalásaitól függne.

• Az új Nemzeti Védelmi Ipari Hatóság (ANIA) a miniszterelnök alá tartozna, és a meglévő struktúrákra épülne, átvett személyzettel és költségvetéssel. A köz- és magánvállalatok koordinációja mellett iparpolitikát alakítana ki, engedélyezné és ellenőrizné a katonai, illetve kettős felhasználású termékeket, támogatná a technológiatranszfert és az uniós forrásokhoz való hozzáférést; a kutatás-fejlesztést a haderő beszerzési igényeihez igazítanák.

• A SAFE-programok hazai hasznosítása kiemelt cél: a szerződések értékének legalább 60 százalékát romániai gyártásban, karbantartásban, beszállítófejlesztésben vagy technológiatranszferben kellene érvényesíteni, szerződésenkénti ellenőrzés mellett. Az első száz napra előírják a SAFE-projektek portfóliójának közzétételét és az ipari együttműködés auditálására szolgáló egység létrehozását.

• A védelmi ipar átszervezése keretében a ROMARM egységes nemzeti integrátorrá válna: leányvállalatait összeolvasztanák, majd öt tevékenységi terület szerinti fiókba szerveznék. Az IAR, az IOR, az Avioane Craiova és a Romaero fokozatos átalakítása mellett a gazdasági minisztérium portfóliójába tartozó állami vállalatok teljesítménymutatókat és egyértelmű szankciókat tartalmazó, az OECD-standardokhoz igazodó vezetői szerződéseket kapnának.

• A drón- és elfogórendszerek országos programja felmérné az ipari és kutatási kapacitásokat, és NATO-kompatibilis, moduláris prototípusok fejlesztésére nyitna versenyt romániai cégek, egyetemek és kutatóintézetek konzorciumai előtt. A tervek között szerepel egy ipari konzorcium létrehozása a drónok, kritikus alkatrészeik és irányítószoftvereik hazai tervezésére és gyártására, valamint közös tesztelő-, tanúsító- és kiképzőközpont kialakítása. A román termékek többéves, sorozatgyártást lehetővé tevő szerződésekhez juthatnának; a 2026/8-as sürgősségi kormányrendelet védelmi ipari, 200 millió eurós kerete elsőbbséget adna a drónok és elfogórendszerek alkatrészeinek.

• A katonai fejlesztések között szerepel a lég- és rakétavédelem, a haditengerészeti képességek és a szárazföldi erők modernizálása, a lőszerkészletek biztosítása, valamint a drónok és elfogórendszerek hazai gyártásának fejlesztése. A finanszírozás az eszközök beszerzése mellett az üzemeltetést, a karbantartást és a kiképzést is fedezné. Külön figyelmet fordítanának a drónok felderítésére és elhárítására a Duna térségében, a Fekete-tenger partvidékén és a kritikus infrastruktúra védelmében.

• A katonai infrastruktúra és a hadsereg modernizálása részeként korszerűsítenék a Mihail Kogălniceanu, Câmpia Turzii és Fetești bázisokat, valamint a cincui kiképzőközpontot; Fetești-ben regionális F–16-os pilótaképző központot fejlesztenének a NATO-tagállamok és partnereik pilótái számára. A tervek a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség erősítését, a digitalizációt, a parancsnoki és harcoló struktúrák optimalizálását, az Armata României 2040 program frissítését, valamint a katonák toborzását és megtartását is célozzák.

• A védelmi beszerzések reformja egyszerűsítené a jogszabályokat és a döntéshozatalt, tisztázná az intézményi felelősségeket, és csökkentené a késedelmeket, illetve a megismételt pályázatok számát. A 100 millió eurónál nagyobb beszerzési szerződésekhez külön jogi támogatást biztosítanának, emellett központi szolgáltatásbeszerzési rendszert és szerződéskövetést alakítanának ki, átláthatósági és ellenőrzési garanciákkal. Sürgős igényeknél a gyors szállítás élvezne elsőbbséget, a többéves programokban viszont alapvető szemponttá válna a romániai gyártás.

• A román és európai hadiipari együttműködés a hazai vállalatok gyártási, integrációs, karbantartási és szolgáltatási részvételére épülne. A kormány uniós finanszírozási eszközöket – köztük a Readiness 2030-at és a SAFE-et –, közös beszerzéseket, regionális karbantartási szerepet, valamint védelmi kutatási és innovációs beruházásokat támogatna, többek között a mesterséges intelligencia területén.

• A nemzeti repülőipari csoport közös irányítás alá vonná a TAROM Tehnicet, a ROMAERO-t, az IAR Ghimbavot és az Avioane Craiovát. A ROMARM mintájára létrejövő csoport polgári és katonai karbantartási, illetve gyártási munkákat végezne a nemzetközi piacon.

• Románia szövetségi és regionális szerepvállalása kiterjedne a NATO keleti szárnyának elrettentésére és védelmére, valamint Moldova, Ukrajna és a nyugat-balkáni államok biztonságának támogatására. Bukarest az EU-ban előmozdítaná az Eastern Flank Watch kezdeményezést, frissítené az Egyesült Államokkal kötött, 2020–2030-as védelmi ütemtervet, támogatná az amerikai katonai jelenlét erősítését és az FMF Loan eszköz bevonását. A Fekete-tenger térségében bővítené együttműködését több szövetségessel, folytatná a Románia, Törökország és Bulgária által 2024-ben létrehozott aknamentesítési munkacsoportban való részvételt, és regionális tengeri biztonsági központ létrehozását szorgalmazná.