Niculescu kormányprogramja: nyugdíjindexálás, bérreform és sürgős költségvetési döntések

• A program fő célja a megélhetés és a beruházások támogatása a költségvetési hiány csökkentése mellett. Ennek eszköze az állami kiadások visszafogása, az adóbeszedés javítása és az adócsalás elleni fellépés; több vállalás a rendelkezésre álló forrásoktól függ.

• 2027-től indexálnák a nyugdíjakat, hogy azok jobban kövessék a megélhetési költségeket, különösen az alacsony jövedelmű nyugdíjasok védelmére. A program nem határoz meg konkrét emelési mértéket: a költségeket és a fedezetet a költségvetési helyzet figyelembevételével mérnék fel, a hiánycsökkentési pálya veszélyeztetése nélkül.

• 2027-ben dolgoznák ki az új közalkalmazotti bértörvényt a szakszervezetek és a közintézmények bevonásával. A reform az aránytalanságokat rendezné, tisztázná a bértáblákat és pótlékokat, védené a törvényesen járó béreket, és kiszámíthatóbbá tenné a bérezést; a hatást foglalkozási csoportonként modelleznék, az alkalmazást pedig fokozatosan vezetnék be. Az általános béremeléshez a pénzügyminisztérium által igazolt költségvetési mozgástér kell; a bérkülönbségek rendezése a kulturális szakmákra is kiterjedhet. A személyi kiadások GDP-arányát a 2024-es 9,3 százalékról 2031-re 7,9 százalékra csökkentenék, a bérezést pedig nagyobb mértékben kötnék a teljesítményhez.

• 2027. január 1-jétől nem szerepel általános közalkalmazotti béremelés a programban. A kormány a bértörvény kidolgozását vállalja, az emeléseket pedig a költségvetési fedezethez köti; Florin Manole munkaügyi miniszterjelöltre bíznák az új törvény tervezetének előkészítését.

• A minimálbér felülvizsgálata 12 havonta történne gazdasági adatok és háromoldalú, munkáltatókkal, illetve szakszervezetekkel folytatott egyeztetés alapján. A program támogatná a kollektív tárgyalásokat és szerződéseket, évente közzétenné a kollektív szerződések lefedettségét, és erősítené az egyeztetést, illetve a közvetítést.

• 2027-re célzott szolidaritási csomagot terveznek az emelkedő árak és energiaszámlák miatt. A jövedelemhez és szükségletekhez igazított, átmeneti támogatás külön figyelmet fordítana a legalább háromgyermekes és egyszülős családokra, a veteránokra, valamint a fogyatékossággal élőkre. A szociális kiadásokat a GDP 12,2 százaléka alatt tartanák, a juttatások növelését pedig a névleges GDP növekedéséhez kötnék.

• A korábban munkába visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig kaphatnák a gyermeknevelési támogatást a fizetésük mellett: a hat hónapos és egyéves kor között visszatérők hat, az egyéves kor után munkába állók három hónapig. Ez idő alatt nem halmozhatnák az ellátást az elhelyezkedési ösztönzővel; a szülők beleegyezésével dolgozó nagyszülők is átvehetnék a gyermeknevelési szabadságot.

• A két év alatti gyermeket nevelő anyákat és a háborús veteránokat mentesítenék az egészségbiztosítási járulék alól, ha megtalálják a kieső bevétel pótlásának forrását. A lombikprogramban évente legfeljebb tízezer résztvevő kaphatna fejenként maximum 15 ezer lejes támogatást.

• A vállalkozások árbevétel utáni minimumadója 2027. január 1-jén megszűnne, és Niculescu vállalja, hogy nem halasztják el a határidőt. A program megtartaná az egykulcsos adózás elvét, az ingatlanadó számítását fokozatosan a piaci értékhez igazítaná, és felülvizsgálná az adókedvezményeket, mentességeket. A szabályosan adózó cégek gyorsabb visszatérítésre, kevesebb ellenőrzésre és egyszerűbb ügyintézésre számíthatnának.

• Az adókról szóló 2027-es döntésekhez Niculescu egyelőre nem ígért garanciát: célként az adó- és illetékemelések elkerülését nevezte meg, de azt mondta, a végleges döntésekhez még hiányoznak az adatok, köztük az év végi pénzügyi helyzetről és a helyreállítási alap forrásairól szólók. Az áfa csökkentésére sem tett ígéretet.

• A költségvetési hiányt 2030-ra a GDP 3 százaléka alá csökkentenék. Az első hat hónapban átvilágítanák a minisztériumokat és háttérintézményeiket, összevonnák a párhuzamos feladatokat, a létszámot pedig a tényleges munkaterheléshez igazítanák. Az adóellenőrzéseket a nagyobb csalási kockázatú vállalkozásokra összpontosítanák.

• A kormány beiktatása után sürgős költségvetési kiigazítást, majd mielőbbi új költségvetést tartanak szükségesnek. Niculescu szerint ezek elmaradása komoly működési gondokat okozhat a kórházakban, a mentőszolgálatoknál és az önkormányzatoknál; a 2027-es adókról is a költségvetési törvény összeállításakor születhet döntés.

• Niculescu a politikai válság mielőbbi lezárását és működőképes kormány létrehozását sürgette. Szerinte a lakosság a politikai bizonytalanság megszüntetését várja, nem pedig rövid ideig tartó pártközi fegyverszünetet. A vállalások végrehajtásához legalább fél év politikai támogatást kér.

• Az „Első munkahely” program mintegy 21 ezer, munkát nem végző és tanulásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalt célozna, 170 millió eurós uniós finanszírozással. 2027–2028-ban ötezer ember számára bővítenék a gyakornoki és tanulószerződéses lehetőségeket; a résztvevők szerződést, mentort és záróértékelést kapnának, a programot pedig nem használhatnák meglévő dolgozók kiváltására.

• A Munkaügyi Felügyelőséget 12 hónapon belül átalakítanák, digitális rendszereket és az adóhatósággal közös, kockázatalapú ellenőrzéseket alkalmazva a be nem jelentett és részben eltitkolt munka visszaszorítására. Súlyos vagy ismételt szabályszegésnél a cégek működését a problémák rendezéséig felfüggeszthetnék. A munkavédelmi intézkedések a kis- és középvállalkozásokat, valamint a szélsőséges hőmérséklet és a pszichoszociális tényezők kockázatait is figyelembe vennék; a halálos munkahelyi balesetekről évente ágazati jelentést készítenének.

• A digitális platformokon dolgozók jogairól szóló törvénytervezetet a kormány beiktatásától számított 45 napon belül készítenék el. A szabályozás tisztázná, hogy munkaviszony állhat fenn, ha a platform ellenőrzi a munkavégzést, továbbá biztosítaná a dolgozók tájékoztatását és az őket, illetve jövedelmüket érintő automatizált döntések megtámadásának lehetőségét.

• A kisebb önkormányzatokat közös szolgáltatásokra ösztönöznék, például a könyvelésben, a jogi ügyintézésben és a pályázatok előkészítésében. Az önkéntes együttműködést vagy összevonást vállaló települések beruházási támogatást kaphatnának, a legfeljebb 1500 lakosú települések elsőbbségével. A reform nem korlátozhatná a kisebbségek anyanyelvhasználatát; az anyanyelvű oktatást a korai neveléstől a doktori képzésig biztosítanák, a román nyelv oktatását pedig a kisebbségi tanulók igényeihez igazítanák.

• Az ingyenes iskolai étkeztetést a 2029–2030-as tanévre tennék általánossá, fokozatos bővítéssel; az iskola utáni foglalkozásokat is fejlesztenék. Az egészségügyben a családorvosi ellátásra, a szűrésekre és a járóbeteg-ellátásra fordítanának többet, a vidéki orvoshiány enyhítésére pedig szolgálati lakásokat és anyagi támogatást kínálnának.

• A hazai termelést ipari, kutatási és technológiai beruházások támogatásával bővítenék. 2028-ra kétezer kilométer fölé növelnék az autópályák és gyorsforgalmi utak teljes hosszát, többek között az A1-es Nagyszeben–Pitești szakaszával, a bukaresti körgyűrűvel, az A7-essel és az A8-assal. 2027 végéig mintegy 5800 megawatt új áramtermelő kapacitást terveznek megújuló forrásokból és gázerőművekből; fejlesztenék az energiatárolást, folytatnák a cernavodai atomerőmű beruházásait, és a fekete-tengeri gázkitermeléstől is az importfüggőség csökkenését várják.

• A legfelsőbb bíróság jogerősen a kormány ellen döntött a bírák és ügyészek elmaradt béreiről szóló perben, amelynek tétje megközelítőleg egymilliárd euró. Niculescu egyeztetést kezdeményezne az érintettekkel a kifizetések rendezéséről.

• A nyugdíj- és szociális ügyintézést digitalizálnák: a beiktatástól számított 30 napon belül, majd havonta közzétennék a határidőn túli nyugdíjügyek számát, az elmaradást pedig 2027 júniusáig megfeleznék. Legalább az elbírált ügyek 3 százalékát ellenőriznék, bevezetnék az elektronikus nyugdíjszelvényt, digitalizálnák az archívumokat és befejeznék a szociális támogatások integrált rendszerét. 2027 júniusáig azt is megvizsgálnák a szociális partnerekkel, hogyan integrálható a nyugdíj-, foglalkoztatási, szociális és munkaügyi felügyeleti szolgáltatás úgy, hogy az ügyintézés egyszerűbb, a személyes segítség pedig továbbra is elérhető maradjon.

• A parlamenti menetrend szerint a miniszterjelöltek meghallgatását hétfőre és keddre, a kormány beiktatási szavazását október 20-án 14 órára tervezték. A Transtelex szerint a jelölti névsorban Niculescu mellett 16 miniszter és két miniszterhelyettes szerepelt; a 19 tisztségviselő közül tizenkettőt a PSD, hatot függetlenként jelöltek. Az RMDSZ jelezte, hogy támogatja a kabinetet, a PNL frakciói is támogatásra hajlottak, de a párt a megállapodás megszegése esetére bizalmatlansági indítvány támogatását is kilátásba helyezte.