Románia hozzájárulna az amerikai katonai jelenlét költségeihez
A Bloomberg névtelenséget kérő, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Románia részt vállalna az országban állomásozó amerikai erők költségeiből. Bukarest a Fekete-tenger térségében fokozódó feszültségek közepette fejlesztené a Mihail Kogălniceanu bázist, és szövetségesi segítséget is kért addig, amíg megérkeznek az uniós SAFE-programban megrendelt védelmi eszközök. A friss beszámolók szerint a Sulina közelében drónokkal eltalált két hajó egyike a Wine Trader, a másik a Yara J volt.
• Románia a Bloombergnek nyilatkozó, névtelenséget kérő források szerint felajánlotta, hogy hozzájárul az amerikai katonák romániai állomásoztatásának költségeihez. Lengyelország és a balti államok is alkalmaznak pénzügyi ösztönzőket az amerikai katonai jelenlét támogatására.
• Mintegy 1000 amerikai katona állomásozik Romániában, a Mihail Kogălniceanu, a Deveselu és a Câmpia Turzii bázisokon. Románia volt az első európai ország, amelyet tavaly érintettek a Trump-adminisztráció létszámcsökkentései, miután az Egyesült Államok leállította egy dandár Kogălniceanu bázison keresztüli rotációját. A Pentagon év végéig vizsgálja felül európai katonai jelenlétét, ami további csökkentésekhez vezethet.
• A Mihail Kogălniceanu bázisra a tervek szerint 2040-ig mintegy 4 milliárd eurót fordítanának, hogy több amerikai és más szövetséges katonát fogadhasson, és jobb körülményeket biztosítson számukra. A román védelmi minisztérium korábban 2,5 milliárd euróra becsülte a korszerűsítést; a bázis akár 10 ezer katonát is befogadhatna.
• Románia védelmi kiadásai a jelenlegi, GDP-arányosan mintegy 2,5 százalékról 5 százalékra emelkedhetnek a NATO-céloknak megfelelően, miközben az ország az unió egyik legnagyobb költségvetési hiányával küzd. Románia 16,68 milliárd eurós keretével Lengyelország után a SAFE közös védelmi beszerzési program második legnagyobb kedvezményezettje.
• A SAFE-programban rendelt eszközök a szerződésektől függően csak másfél-két és fél év múlva érkezhetnek meg Romániába. Nicușor Dan államfő a brüsszeli EU-csúcson szövetségesi segítséget kért a fekete-tengeri biztonság megerősítéséhez addig, amíg a felszerelések megérkeznek; Franciaország elsőként ajánlott segítséget és jelezte, hogy kész biztosítani a szükséges eszközöket. Dan további szövetségesek támogatására is számít. Korábbi, Duna menti drónincidensek idején az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Portugália is segített Romániának.
• A Sulina közelében drónokkal eltalált hajók a Wine Trader és a Yara J voltak. A Wine Trader 12 fős legénységéből öt embert kimentettek és a konstancai kórházba vittek, heten eltűntek; Dan szerint egyelőre túl korai műszaki bizonyíték alapján megállapítani, hogy orosz támadás történt-e. Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, az orosz invázió pedig az ötödik évébe lépett.
• Nicușor Dan és Emmanuel Macron szombaton találkozott; a román államfő aggodalmát fejezte ki a fekete-tengeri kereskedelmi hajók elleni dróntámadások miatt, és méltatta Franciaország támogatását a térség hajózásbiztonságának erősítésében.
Felhasznált források (2)
Kérdezz a cikkről (AI)
A válaszok csak a cikk és a forrásai alapján készülnek.
3 kérdés maradt