Az amerikai támogatás több, nehezen pótolható képességtől teszi függővé Ukrajnát

• Az amerikai hírszerzés több kritikus feladatot támogat: Sandu Valentin Mateiu szakértő szerint az amerikai műholdak segítik az orosz csapatmozgások követését, a mélységi csapások célzását és az orosz légvédelem elkerülését, többek között annak elektromágneses jelei alapján. Az amerikai adatok a célpontok pontosabb meghatározását is segíthetik; Ukrajna ugyanakkor saját hírszerzési adatokat is gyűjt drónokkal, emberi forrásokkal és más módszerekkel.

• A Starlink korlátozása a gyorsan mozgó drónokat érintette: Ukrán tisztviselők szerint a 160 km/óránál gyorsabban haladó terminálokon megszakadt a szolgáltatás, ami közepes hatótávolságú támadó drónokat és orosz drónok elfogására használt ukrán eszközöket is akadályozott. A működés később helyreállt; a korlátozás nem érintette az orosz olajfinomítók elleni nagy hatótávolságú ukrán csapásokat. A beszámolók különbséget tesznek a kereskedelmi Starlink és a katonai célú Starshield között, amelynek korlátozásait Elon Musk szerint az amerikai kormány ellenőrzi.

• Európának nincs azonnal bevethető Starlink-alternatívája: A szakértők szerint az Eutelsat OneWeb termináljai méretük, energiaigényük és teljesítményük miatt nem alkalmasak frontvonali használatra; a váltáshoz több ezer terminált kellene lecserélni. Kanadai és európai rendszerek fejlesztése folyik, de egyes tervek csak 2028-ra ígérnek kiépülő képességeket, az EU IRIS² programja pedig még évekre van az üzembe helyezéstől. A Starlink hálózata a forrás szerint mintegy 11 ezer műholdból áll.

• Az amerikai rakéta-előrejelzésnek nincs európai megfelelője: Az amerikai infravörös műholdrendszer a rakéták indításakor keletkező hőt észleli, az adatokat pedig radarrendszerek egészíthetik ki. A források szerint Európa nem rendelkezik hasonló képességgel, és a stratégiai rakétákra tervezett rendszer nem minden taktikai, kisebb vagy közelről indított fegyvert észlel időben. A közelmúltbeli figyelmeztetések elmaradásának okát nem állapították meg.

• A fegyverellátási függőség a már átadott rendszereknél is megmarad: Az ukrán F–16-osokhoz az Egyesült Államoktól függő alkatrészekre, karbantartásra, szoftverfrissítésekre és fegyverzetre van szükség; az M777-es tarack egyes, Nagy-Britanniában gyártott alkatrészeinek javításához is washingtoni jóváhagyás kellhet. A Patriot PAC-3 MSE elfogórakéták készletei már korábban megfogyatkoztak, részben a közel-keleti felhasználás miatt. A PURL programon keresztül a partnerek több mint 4 milliárd dollárt ígértek amerikai védelmi eszközök beszerzésére.

• Európai és ukrán alternatívák is formálódnak: A francia–olasz SAMP/T rendszer újabb változatát ballisztikus rakéták elleni védelemre is alkalmasnak mondják, és a forrás szerint egy rendszer már úton volt Ukrajnába. Ukrán vállalatok európai partnerekkel dolgoznak elfogórendszereken, amelyek közül az első a tervek szerint a következő év közepén állhat szolgálatba. Ukrajna saját fegyverfejlesztésekkel is mérsékelte az amerikai támogatástól való függését.

• A tervezett orosz üzemanyag-import aligha csökkentené érdemben az amerikai árakat: Mateiu szerint az emlegetett mennyiséget az Egyesült Államok nagyjából egy nap alatt elfogyasztaná, ezért az nem valószínű, hogy érdemben befolyásolja a dízel árát; a szállítás megvalósíthatóságát és jogszerűségét is kérdésesnek nevezte. Az ukrán energetikai tűzszüneti vállalás kölcsönösséghez kötött, miközben a forrás szerint Oroszország folytatta az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.