A Niculescu-kormány programja rendőrségi, közlekedésbiztonsági és sürgősségi reformokat vázol

• A 2027–2031-es időszakra szóló belső biztonsági stratégia közös keretet adna a szervezeti működésnek, az erőforrásoknak és a beruházásoknak; a teljesítménymutatókról évente nyilvános beszámoló készülne.

• A rendőrség, a csendőrség és a határőrség területi szerveit évente frissített kockázatelemzés alapján szerveznék át, a vidéki és kisebb településeken biztosított jelenlét gyengítése nélkül. A belügyi tárca központi apparátusát funkcionális audit után alakítanák át, közös szolgáltató központokkal és az operatív egységekhez átcsoportosított erőforrásokkal.

• A rendészeti hatásköröket jogszabályban választanák el: tisztáznák a rendőrség, a csendőrség és a helyi rendőrség feladatait, a helyi rendőrséget pedig funkcionálisan beillesztenék az országos közrendvédelmi rendszerbe. A csendőrségnél a technikai biztonsági rendszerek az objektumőrzés egy részét átvehetnék, a személyzetet pedig őrzési és közrendvédelmi feladatokra is beoszthatnák.

• A rendőrök előmenetelét nagyobb mértékben kötnék a teljesítményhez, a vezetői állásokat versenyvizsgával töltenék be, a magas kockázatú munkakörökben pedig időszakos integritásvizsgálatokat vezetnének be. A program a rendőrakadémia reformját és a képzési központok 2027-ig tervezett korszerűsítését, valamint a szolgálatban lévő rendőrök testkameráinak szélesebb körű használatát is előirányozza.

• A közúti szabálysértések automatizált feldolgozását korszerűsítenék: működésbe állítanák az e-SIGUR észlelőrendszereit, bevezetnék az átlagsebesség mérését, és elektronikusan kommunikálnának a járművezetőkkel. A rendszer a közlekedési rendőrségtől, az útkezelőktől és a közlekedőktől érkező jelzéseket is felhasználná.

• A bűnmegelőzés és a közbiztonság terén csökkentenék az utcai erőszakot, erősítenék a rendőri jelenlétet vidéken és a hátrányos helyzetű városi térségekben, valamint fokoznák a megelőzést az iskolákban, a szabadidős helyszíneken és az online térben. Hatékonyabban lépnének fel a drog- és emberkereskedelem, a transznacionális bűnözői csoportok és a kiberbűnözés ellen; külön figyelmet kapnának a fekete-tengeri kikötők, a kiskorúak online biztonsága, valamint az erdőket és a hulladékkezelést érintő környezeti bűncselekmények.

• A rendészeti munkában fejlesztenék a digitális nyomozást és a kriminalisztikát, valamint a pénzügyi nyomozások intézményi kapacitását. Mesterséges intelligenciát is alkalmaznának adatelemzésre, nyomozásra és adminisztratív folyamatokra, az európai szabályok betartásával és azzal, hogy a végső döntést ember hozza meg.

• A határőrizetben intelligens megfigyelőrendszereket fejlesztenének, és a teljes schengeni csatlakozás után hatékony kiegészítő intézkedéseket alkalmaznának. A migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában a szűrésre és a gyors visszaküldésre helyeznék a hangsúlyt; a legális és illegális migráció kezelésében a határőrség és a bevándorlási főfelügyelőség erőforrásait is összehangolnák.

• A sürgősségi és mentési szolgálatoknál átszerveznék az IGSU és az IGAv struktúráit, valamint az egészségügyi minisztériummal együtt a megyei mentőszolgálatokat. A megyei egységeket és a légimentő pontokat területi struktúrákba vonnák össze, kevesebb vezetői állással, de a megyénkénti reagálási képesség megőrzésével; a Salvamont–Salvaspeo szolgálatokat megyénként egyetlen egységbe szerveznék.

• A katasztrófavédelem fejlesztése a RO-ALERT-et is magában foglaló riasztórendszerek egységes, az európai polgári védelemhez kapcsolódó platformra kötését, valamint a földrengésekre, tüzekre, árvizekre és kibertámadásokra való felkészülés infrastruktúrájának fejlesztését tartalmazza. A program a megelőzés erősítését, a sérülékeny közösségek támogatását és az önkéntesség szabályainak korszerűsítését is javasolja.

• Az információs beavatkozások ellen központi stratégiai kommunikációs struktúrát és a koordinált manipulációk elemzésére szolgáló technikai központot hoznának létre; ezek nem kapnának tartalommoderálási hatáskört. A tervezet a 2028-as választások előkészítését, a hibrid fenyegetésekre adott intézményközi válaszmechanizmust és egy éves költségvetési plafonnal működő, átlátható pályázatokon keresztül helyi média-, digitális és állampolgári ismeretterjesztő projekteket támogató nemzeti alap létrehozását is tartalmazza.

• A belügyi digitális szolgáltatásokat bővítenék: digitálissá tennék többek között a jogosítványt, egyszerűsítenék az útlevél, az erkölcsi bizonyítvány és a jármű-nyilvántartás ügyintézését. A cél az elektronikus szolgáltatások számának 50 százalékos növelése és a felhasználók számának megduplázása 2028-ig.

• A tervek végrehajtása a szükséges jogszabály-módosítások elfogadásától és a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függ; a program nem részletezi, hány állás szűnne meg vagy kerülne át más szervezeti egységhez.