Trump ideiglenes engedéllyel nyitná meg a piacot az orosz dízel előtt

• Október 9-én Trump bejelentette, hogy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelolajat szállít az Egyesült Államokba és a világpiacra. A tervek szerint novemberben további 500 ezer tonna, később egymillió tonna érkezhet, a finomítók állapotától függően pedig a szállítások akár hárommillió tonnával is bővülhetnek.

• Az OFAC ideiglenes engedélye lehetővé teszi az orosz dízelolajjal kapcsolatos tranzakciókat, és a TASZSZ szerint 2027. április 7-ig érvényes. Trump az amerikai és globális üzemanyagárak csökkentését várja az intézkedéstől, valamint az általa teljes amerikai ellenőrzés alatt állónak nevezett Hormuzi-szorostól; Putyin szerint az orosz olaj- és olajtermék-szállítások kedvezően hathatnak a világgazdaságra.

• Az amerikai árak és a választás is szerepet játszanak a döntésben: az Egyesült Államok naponta mintegy 1,5 millió hordó dízelolajat exportál, miközben az árak rekordközeli szintre emelkedtek a november 3-i félidős választás előtt. A bejelentés után csökkent a dízel ára; az elemzők ugyanakkor korlátozott globális piaci hatást várnak, és az európai országok akár el is utasíthatják az orosz üzemanyag vásárlását.

• A szállítások megvalósíthatósága kérdéses: az orosz dízelexport a Reuters által idézett adatok szerint az első negyedévi napi 850 ezer hordóról a harmadik negyedévre 190 ezerre esett vissza. Ukrajna támadásai a Digi24 beszámolója szerint az orosz finomítói kapacitás mintegy 40 százalékát állították le, Moszkva pedig a hazai ellátás biztosítására korlátozta az exportot; Neil Atkinson, a Nemzetközi Energiaügynökség korábbi vezető munkatársa szerint rövid távon nehéz lenne a bejelentett mennyiségeket a belföldi ellátás veszélyeztetése nélkül teljesíteni.

• Volodimir Zelenszkij bírálta a megállapodást, amelyet az erős partnerek gyenge döntésének nevezett. Tálas Péter szerint az egyezség nem jelent jelentős gazdasági előnyt Oroszországnak, de politikai mozgásteret ad Putyinnak: partnerként jelenhet meg az amerikai energiaár-problémák kezelésében, miközben Ukrajna az amerikai elnök bírálatának célpontjává válik. Tálas arra is figyelmeztetett, hogy az iráni háború gazdasági következményei az ukrajnai konfliktus katonai feltételeire és az amerikai szövetségi kapcsolatokra is hatással lehetnek.

• Keith Kellogg, Trump korábbi ukrajnai különmegbízottja szerint Moszkva rejtett célja lehet, hogy Washington a dízelszállításokért cserébe nyomást gyakoroljon Kijevre az orosz finomítók elleni támadások leállítása érdekében. Kellogg azt mondta, Ukrajnának folytatnia kell a támadásokat, és azzal érvelt, hogy az ukrán erők orosz hadiipari célpontokat támadnak, míg Oroszország civil infrastruktúrát is célba vesz.

• Az október 11-én bejelentett energetikai tűzszünet körül újabb vita alakult ki: a ProTV által idézett ukrán tisztviselők szerint amerikai partnereik arra figyelmeztették az ukrán katonai és kormányzati vezetőket, hogy az orosz finomítók elleni csapások esetén leállhat a hírszerzési információk megosztása és a PURL-fegyverbeszerzési program. A beszámoló szerint Kijevet előzetesen nem tájékoztatták a tűzszüneti bejelentésről; Zelenszkij kölcsönös megállapodást sürgetett, amely az orosz támadások leállítását is magában foglalja. Oroszország a bejelentés után is támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát.

• Vlagyimir Szolovjov orosz állami televíziós műsorvezető a megállapodást Moszkva diplomáciai sikerének, valamint Ukrajna és Európa elleni csapásnak állította be. Azt is az orosz elnökhöz való közeledés jeleként mutatta be, hogy Trump megköszönte Putyinnak a szállításokat.