Kevés eszköze van az EU-nak az iráni háború okozta energiadrágulás mérséklésére

• Az iráni háború több mint 100 milliárd euróval növelte Európa fosszilis tüzelőanyagok importjára fordított kiadásait, és történelmi mélypontra vitte a régió gáztartalékait a téli időszak előtt.

• Az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásán az energiaárak emelkedése és az európai versenyképesség kerül napirendre. Az Európai Bizottság szerint nincs gyors, minden problémát megoldó intézkedés.

• A tagállamok mozgásterét szűkíti, hogy az árplafonok és az adócsökkentések jelentős költségvetési terhet jelentenének, miközben a kormányzati büdzsék feszültek és a hitelköltségek magasak.

• Az Európai Bizottság a közös energiabeszerzés kiterjesztését, a metánkibocsátási szabályok halasztását és az érintett iparágak állami támogatásának meghosszabbítását mérlegeli. Ezek azonban rövid távon nem feltétlenül csökkentik az árakat, és az EU továbbra is függ az olaj- és gázimporttól.

• Az energiavállalatok rendkívüli nyereségének megadóztatása szintén felmerült, de az elképzelés ellenállásba ütközhet. A profitkorlátozás visszafoghatja a finomítókba irányuló, az ellátásbiztonsághoz szükséges beruházásokat.

• Simone Tagliapietra, a Bruegel elemzőközpont igazgatóhelyettese szerint a tartósan alacsonyabb áramárakhoz hosszabb távú, strukturális megoldásokra, köztük az európai villamosenergia-rendszer szorosabb integrációjára van szükség.