A román szenátus magyarázatot kér a vétójogot érintő uniós kezdeményezésről

• A román szenátus hétfőn 64 igen, 29 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett fogadott el politikai nyilatkozatot, amelyben magyarázatot kér a kormánytól és Oana Țoiu ügyvivő külügyminisztertől az uniós kül- és biztonságpolitikában alkalmazható minősített többségi szavazás lehetőségéről.

• A nyilatkozat az ügyvivő miniszter mandátumára kérdez rá: a szenátus azt szeretné tudni, kapott-e Țoiu előzetes, kifejezett felhatalmazást a 2026. szeptember 1-jén aláírt közös levélhez, amelyet Románia tíz másik uniós tagállammal együtt jegyzett. A levél a jelenlegi egyhangú döntéshozatal helyett a minősített többségi szavazás kiterjesztésének vizsgálatát szorgalmazta.

• A szenátus a kezdeményezés leállítását is követeli: arra kérte a kormányt, hogy állítsa le a minősített többségi szavazás kiterjesztésével kapcsolatos román részvételt, tájékoztassa a többi érintett államot, és tisztázza, hogy az aláírás jelent-e politikai kötelezettségvállalást. A nyilatkozat emellett a döntéshez kapcsolódó dokumentumok és jogi elemzések bemutatását is kéri.

• Oana Țoiu szerint Románia vétójoga nem szűnik meg: a külügyminiszter „elejétől a végéig hazugságnak” nevezte azt az állítást, hogy az ország lemondana vétójogáról. Elmondása szerint a katonai ügyekben a vétó feladása a szerződések alapján nem lehetséges, más területeken pedig ehhez egyhangú vezetői döntés és a nemzeti parlamentek jóváhagyása szükséges.

• Țoiu értelmezése szerint a levél csak az indoklásról szól: a tagállamoknak a vétó alkalmazásakor meg kellene magyarázniuk, milyen alapvető nemzeti politikai érdekekre hivatkoznak, hogy érdemi egyeztetés és közös megoldás születhessen. A miniszter hangsúlyozta, hogy a levél nem veszi el a tagállamok vétójogát.