Kereshetővé válnak a magyar kommunista állambiztonság iratainak adatai
Magyarország két ütemben teszi széles körben hozzáférhetővé a kommunista korszak egykori állambiztonsági szerveinek iratait: az első adatközlés november 4-én indulhat, és mintegy 50–60 ezer név keresését teszi lehetővé. A tervek szerint 2027 februárjában további, részletesebb dossziék is nyilvánosságra kerülnek, miközben az érzékeny személyes adatokat kitakarják.

Magyarország megnyitja a kommunista rendszer egykori állambiztonsági szerveinek archívumait: egy új online adatbázisban hozzávetőleg 50–60 ezer, az iratokban szereplő névre lehet majd rákeresni. A történeti levéltár tájékoztatása szerint a hozzáférést két szakaszban bővítik, az elsőt november 4-re tervezik.
Az adatbázisban név, születési idő és hely, az anya neve, fedőnév, valamint az irat típusa vagy száma alapján lehet keresni. Az anyagokhoz eddig elsősorban kutatók és az érintettek közeli hozzátartozói férhettek hozzá; az új rendszer ezt a kört jelentősen kibővíti. A várható nagy érdeklődés miatt az adatbázist külső szervereken helyezik el, hogy ne terhelje túl az intézmény saját informatikai rendszerét.
Nem minden adat lesz teljes egészében látható: az érzékeny személyes információkat, például az egészségi állapotra, függőségekre, szexuális életre vagy szexuális irányultságra vonatkozó adatokat anonimizálják.
A második szakasz 2027. február 25-én indulhat. Ekkor mintegy 9000 úgynevezett „B-dossziét” hoznának nyilvánosságra. Ezek közül némelyik több száz oldalas, és részletesen dokumentálja azokat, akiket az állambiztonság beszervezett, illetve beszervezésre kiszemelt.
A kommunista rendszer több mint négy évtizede alatt az állambiztonság a lakosságot és a rendszer iránti lojalitást is megfigyelte. A hivatásos tisztek és ügynökök mellett olyan állampolgárokat is beszerveztek, akik kollégáikról, barátaikról, szomszédaikról vagy rokonaikról jelentettek; egyeseket nyomással vagy zsarolással vettek rá az együttműködésre.
Gergő Bendegúz Cseh, a levéltár főigazgatója az Associated Pressnek azt mondta, hogy az iratok nyilvánossága az 1990-es demokratikus átmenet óta vitatott kérdés. A vita egyik oka az volt, hogy a dokumentumok olyan kapcsolatokat is feltárhatnak, amelyek később politikai tisztségeket betöltő személyekhez vezetnek.
A magyar parlament szeptember 15-én fogadta el az egykori állambiztonsági iratok megnyitásáról szóló törvényt. Péter Magyar kormánya az intézkedést a rendszerváltás után megoldatlanul maradt ígéret teljesítéseként mutatja be. Magyar korábban, miután pártja, a Tisza az áprilisi választáson legyőzte Orbán Viktort, azt ígérte, hogy a fennmaradt levéltári anyagok nyilvánossá válnak, és kereshető rendszerben kutathatók lesznek.
A Történeti Levéltár a Magyar Állambiztonsági Szolgálatok iratait őrzi. Gyűjteményében az 1944 decembere és 1990 februárja között működő biztonsági szervek dokumentumai találhatók, többek között a megfigyelt személyekről, a megtorlások áldozatairól, a rendszer szervezeteiről és az egykori ügynökökről.
Felhasznált források (2)
Kérdezz a cikkről (AI)
A válaszok csak a cikk és a forrásai alapján készülnek.
3 kérdés maradt
