Az OECD szerint a romániai fiatalok 23 százaléka sem nem dolgozik, sem nem tanul

Az OECD kedden közzétett Education at a Glance 2026 című jelentése szerint Romániában 2025-ben a 18 és 24 év közöttiek 23 százaléka tartozott a NEET-csoportba: nem volt munkaviszonya, és sem oktatásban, sem szakképzésben nem vett részt. Az arány jelentősen meghaladja az OECD-tagállamok 14 százalékos átlagát. A jelentés szerint a fiatal korban elszenvedett, hosszabb inaktív időszakok tartósan ronthatják az érintettek későbbi társadalmi és gazdasági kilátásait.

Sorin Costreie oktatási és kutatási elnöki tanácsadó a jelentés bemutatóján azt mondta: szerinte a NEET-kategóriába sorolt fiatalok közül sokan valójában illegális formában, a feketepiacon dolgoznak. Ez az ő feltételezése, nem a jelentés által igazolt adat; Costreie további vizsgálatokat sürgetett annak tisztázására, mi áll a magas mutató mögött. Hozzátette, hogy az arány ugyan valamelyest csökkent, de továbbra is nagyon magas.

A tanácsadó összefüggést lát a fiatalok helyzete és Románia PISA-eredményei között. A legnagyobb gondnak a városi és vidéki térségek közötti különbségeket nevezte: szerinte az állam nem biztosít egyenlő feltételeket minden gyermek számára, és a születési hely jelentős előnyt vagy hátrányt jelenthet. Costreie arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvélekedéssel szemben Romániában továbbra is kevés az egyetemi hallgató.

A jelentés a romániai végzettségi és munkaerőpiaci helyzetről is közöl adatokat. A 25–64 éves lakosság 19 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, szemben az OECD 43 százalékos átlagával. Középfokú végzettsége a romániaiak 56 százalékának volt; ez magasabb az OECD 39 százalékos átlagánál. A szakmai középfokú képesítés aránya a fiatalabb korosztályokban alacsonyabb: az 55–64 évesek 59 százalékával szemben a 25–34 évesek 45 százaléka rendelkezett ilyen végzettséggel.

A felsőfokú végzettségű fiatal felnőttek munkanélküliségi rátája Romániában a 2015-ös 6 százalékról 2025-re 3 százalékra csökkent. Az adatokkal rendelkező OECD-országok átlaga ugyanezen idő alatt 7-ről 5 százalékra mérséklődött.

A bérekben is megjelenik az iskolai végzettség különbsége. Romániában az országos átlaghoz képest az elméleti érettségivel rendelkezők 11, a szakközépiskolát végzettek 8, a középfokú végzettség nélküliek pedig 18 százalékkal keresnek kevesebbet. Az OECD átlagában ezek az elmaradások rendre 13, 17 és 31 százalékosak. A jelentés szerint Romániában tehát a szakképzettséggel rendelkezők bérhátránya kisebb, mint az elméleti középfokú végzettségűeké.

Az otthoni munkavégzés lehetősége szintén összefügg a végzettséggel. Romániában a felsőfokú végzettségűek 10 százaléka dolgozott alkalmanként vagy rendszeresen otthonról, míg a középfokú végzettségűek között ez az arány 2 százalék volt.