A Niculescu-kormány kisebbségi állami részesedések tőzsdei bevezetését is lehetővé tenné

• A kormányprogram lehetővé tenné állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjainak tőzsdei bevezetését, a már tőzsdén jegyzett energetikai cégek mintájára. A dokumentum szerint nyereséges stratégiai vagyonelemeket nem adnának el költségvetési nyomás alatt és megfelelő értékelés nélkül, az állam stratégiai ellenőrzése pedig megmaradna. Konkrét vállalatokat, eladandó részesedéseket vagy ütemtervet nem nevez meg.

• A PSD és az AUR bizalmatlansági indítványa az állami vállalatok részvényeinek eladását bírálta; a Bolojan-kormányt 2026. május 5-én menesztették. A PSD-s Daniel Zamfir a parlamenti vitában azt mondta, hogy a tőzsdei bevezetés hasznos lehet a nem hatékony cégeknek, de nyereséges vállalatoknál csökkentheti az állami részesedést és az ország vagyonát.

• A PSD válasza a bírálatokra szerint nincs ellentmondás a kormányprogram és a párt korábbi álláspontja között. A PSD továbbra is ellenzi a nyereséges, stratégiai állami cégek – például az energia-, védelmi és banki szektor vállalatainak – eladását, de támogatja befektetők bevonását a nehéz helyzetű vállalatokba. A párt szerint a programban szereplő befektető-bevonás ebbe a kivételbe illeszkedik.

• A PSD által kezdeményezett törvény 2027. december 31-ig megtiltaná az állami részvények eladását; a parlament 2026. május 27-én fogadta el, Nicușor Dan elnök pedig június 24-én alkotmányossági kifogást emelt ellene. A PSD közlése szerint kivételt jelenthetnek az öt egymást követő évben veszteséges vagy jogerős bírósági döntéssel fizetésképtelennek nyilvánított vállalatok; az alkotmánybíróság még nem döntött. A PNL és az USR szerint a tilalom ellentétes lehet Románia PNRR-vállalásaival, amelyek az állami vállalatok vállalatirányítására és átalakítására vonatkoznak. A törvény kezdeményezői között van többek között Daniel Zamfir, Marian Neacșu, Radu Oprea, Ștefan Popa, Mihai Ghigiu és Radu Marinescu; Zamfirt a PSD a gazdasági miniszteri tisztségre javasolta.

• A korábbi tőzsdei javaslatok a Hidroelectrica és a Romgaz további 5–7 százalékos részvénycsomagjára, valamint a CEC Bankra vonatkoztak. Feltételekkel vagy kifogásokkal további cégek – a Transgaz, a konstancai kikötő, a Román Posta, a Salrom és a Romarm – is felmerültek. A javaslatok jogi kötelező erő nélküli kormányzati tájékoztatóban szerepeltek, és egyik sem irányozta elő az állami irányítás elvesztését.

• A kormányprogram vállalatirányítási terve szerint a két egymást követő évben veszteséges állami cégeket függetlenül értékelnék, és nyilvános A–E minősítést kaphatnának. Az értékelés módszertanát az AMEPIP hagyná jóvá, a jelentéseket pedig teljes egészükben közzétennék. A D vagy E kategóriájú vállalatoknál hat hónapon belül dönteni kellene a szerkezetátalakításról, befektető bevonásáról vagy felszámolásról; három egymást követő veszteséges év után – közszolgáltatási indok hiányában – megkezdődhetne a kivezetés az állami portfólióból. A vezetőket évente értékelnék, állami tőkét vagy garanciát pedig csak életképességi tervvel lehetne biztosítani.

• A közlekedési vállalatoknál a program 12 hónapon belüli besorolást irányoz elő: a cégek fejlesztésre, kisebbségi tőzsdei bevezetésre, befektető bevonására vagy természetes monopóliumként való fenntartásra kaphatnának javaslatot. A dokumentum példaként a CNAIR-t, a CNIR-t, a CFR-t, a Metrorexet, a TAROM-ot, a ROMATSA-t és a kikötői igazgatóságokat említi, de nem jelöli meg, mely vállalatok kerülhetnének tőzsdére.

• A bírálók és a PSD álláspontja eltérően értékeli a programot: a G4Media a PSD korábbi fellépésével ellentétes privatizációs ígéretként mutatta be a kisebbségi csomagok tőzsdei bevezetésének lehetőségét, a PSD viszont azt hangsúlyozta, hogy a stratégiai, nyereséges cégek eladása és a nehéz helyzetű vállalatokba történő befektetés két külön ügy.