Norvégia engedélyezheti a nukleáris fegyvereket gyártó cégekbe történő befektetést

• A bizottság javaslata kivételt teremtene a vagyonalap jelenlegi szabályai alól, amelyek kizárják a nukleáris fegyverek vagy alkatrészeik gyártásában érintett cégeket.

• A kivétel feltétele az lenne, hogy a vállalat olyan országban működjön, amelyet az atomsorompó-szerződés nukleáris fegyverrel rendelkező államként ismer el, és Norvégia NATO-szövetségese. Svein Gjedrem, a bizottság vezetője szerint így több brit, francia és amerikai védelmi vállalat kerülhetne vissza a portfólióba.

• Az érintett vállalatok között van az Airbus, a Boeing, a BAE Systems, a Lockheed Martin és a Safran. A jelenlegi szabályok alapján összesen 14, nukleáris fegyverek gyártásához vagy alkatrészeik előállításához kötődő céget zárnak ki.

• A vagyonalap mérete a források szerint mintegy 2,3–2,4 billió dollár, illetve több mint 2 billió euró. Több mint 7000 vállalatban van befektetése, és a világ tőzsdén jegyzett részvényeinek körülbelül 1,5 százalékát birtokolja; a javasolt változtatás akár több tízmilliárd dolláros befektetések előtt is utat nyithat.

• A bizottság biztonságpolitikai érve szerint ellentmondás, hogy az alap nem fektethet olyan vállalatokba, amelyek fontosak lehetnek Norvégia biztonsága szempontjából. Jens Stoltenberg pénzügyminiszter a megváltozott biztonsági helyzetre, Oroszország nukleáris fenyegetéseire és Kína fegyverkezésére hivatkozott.

• A többi etikai kizárás a javaslat szerint érvényben maradna: továbbra is korlátoznák többek között a vegyi és biológiai fegyverek, a gyalogsági aknák és a kazettás lőszerek gyártásához, valamint a szén-, dohány- és kannabisziparhoz kötődő befektetéseket.

• Az etikai felügyelet szerepe is változhatna: az Etikai Tanács továbbra is értékelné a súlyos etikai vétségek kockázatát, de nem javasolhatná közvetlenül a cégek kizárását. A befektetésekről és az értékelések közzétételéről a vagyonalapot kezelő norvég jegybank döntene.

• A következő lépések: a jelentés ajánlásairól január 15-ig tart a nyilvános konzultáció, a pénzügyminisztérium pedig 2027 tavaszán terjesztheti elő saját javaslatait. A változtatásokat a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

• A javaslat bírálói szerint a szabályok lazítása gyengítené az etikai felügyeletet, és azt az üzenetet közvetítené, hogy a nukleáris fegyverek elfogadhatók. A Norvég Vöröskereszt és az ICAN is ellenezte a változtatást; az ICAN arra figyelmeztetett, hogy a befektetés a fegyverkezési verseny idején növelheti a nukleáris fegyverek újbóli bevetésének kockázatát.

• Korábbi parlamenti döntés: a norvég parlament tavaly 90–12 arányban elutasított egy hasonló javaslatot, amely lehetővé tette volna a nukleáris fegyverek iparához kötődő cégekbe történő befektetést.